Az elmúlt bő másfél évben kis túlzással hetente találkozhattunk azokkal a hírekkel, hogy az arany dollárban jegyzett, unciánkénti ára újabb és újabb történelmi csúcsot döntött. A nemesfém értéke ezen időszak alatt több mint nyolcvan százalékkal emelkedett. De nézzük gyorsan a legfontosabb mérföldköveket!
2024 januárjában 2040 dolláron jegyezték az aranyat. Az akkor még távolinak tűnő, 2500 dolláros szintet nyolc hónappal később, augusztusban lépte át az árfolyam. A 2700 dolláros álomhatárra már csak novemberig kellett várni. Ekkoriban az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kockázatok is hajtották az arany árát, a sajnos már hosszú ideje velünk lévő háborús konfliktusok (orosz-ukrán háború, a Hamász terrortámadása, Izrael offenzívája a Gázai övezetben, a Tajvan körüli feszültségek), az infláció és a világgazdasági növekedés lassulásából fakadó kockázatok mellett.
Donald Trump megválasztása enyhe korrekciót hozott az árfolyamban, legalább az egyik fronton kissé megnyugodtak a kedélyek. Azonban nem sokáig tartott a pihenő, és erről épp az amerikai elnök gondoskodott, aki hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb vámokkal fenyegette meg még az Egyesült Államok szövetséges országait is. Bár Trump első elnöki ciklusából kiindulva számítani lehetett a kereskedelmi háború újbóli eszkalálódására, valójában annak mértéke és az érintettek minden korábbinál szélesebb köre újabb jelentős világgazdasági, kereskedelmi kockázatokat hozott a felszínre.
A fokozódó bizonytalanság pedig az arany árfolyamát is meglökte. 2025 márciusában lépte át a jegyzés a bűvös 3000 dolláros szintet, áprilisban már 3500 dollár fölött volt a nemesfém unciánkénti ára. A héten pedig már a 3800 dollárt is átütötte az árfolyam, a határidős jegyzéseket figyelve. Az azonnali (spot) piacon 2790 dollár körül van a rekord.
Trump támadása és a kamatok csökkenése
Az elmúlt négy hétben igazán látványos szárnyalást mutatott be az árfolyam. A rali kiindulási pontja Donald Trump Feddel szembeni, minden korábbinál nyilvánvalóbb támadásához köthető, amikor megpróbálta eltávolítani a testület kormányzótanácsából Liza Cookot. A jegybankár végül a Washingtoni Kerületi Fellebbviteli Bíróság döntésének köszönhetően a posztján maradhatott, de Trump beavatkozási kísérlete nem múlt el nyomtalanul.
„A Fed függetlenségének a dollár hitelességét illetően óriási jelentősége van. Még mindig az amerikai fizetőeszköz a világ elsődleges tartalékdevizája, és toronymagasan az első számú elszámoló devizája” – mondta el lapunknak Schmidt Kálmán, az Aranypiac Kft. ügyvezető-igazgatója.
A Fed elleni támadás hírére még tovább gyengült a dollár, márpedig az arany és az amerikai fizetőeszköz között alapvetően inverz kapcsolat figyelhető meg: ha gyengül a dollár, erősödik az arany. Az amerikai jegybank függetlenségének kérdése vélhetően a jövőben is mozgathatja a piacokat, Schmidt Kálmán szerint számíthatunk még kardcsörtére a Fed és Donald Trump között.
Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Annabelle Gordon
A másik ok az elmúlt hetekben látott szárnyalás hátterében az egyre erősödő várakozás az amerikai kamatcsökkentésekkel kapcsolatban. Schmidt Kálmán szerint egy 25 bázispontos kamatvágás biztosan lesz idén, sőt akár kettő is elképzelhető. Jövőre négy kamatcsökkentés is benne lehet a pakliban a testület részéről, amely egyébként nagy dilemmák között őrlődik: a munkaerőpiac lassulása abszolút indokolja, az inflációs helyzet viszont nem feltétlenül támasztja alá az erőteljes monetáris lazítást.
„A kamatcsökkentésből nemcsak a részvénypiac, hanem az arany is profitál, ilyenkor nagy tőkeáramlások indulnak el, a konzervatívabb befektetők pedig a fix kamatozású papírokban tartott befektetéseik egy részét aranyba fektetik. Ezt láthattuk tavaly Magyarországon is, amikor jelentősen csökkentek az állampapírokon elérhető hozamok” – summázta a helyzetet a szakértő.
Forintban más a helyzet
Amikor az arany áráról beszélünk, akkor a dollárban jegyzett, unciánkénti árat tekintjük mérvadónak. Ezen a soron a nemesfém újabb- és újabb történelmi csúcsokat dönt, más devizákban viszont, az amerikai fizetőeszköz gyengülése miatt, nem olyan látványos a drágulás. „Az év eleje óta 70 forintot erősödött a magyar deviza a dollár ellenében, így forintban számolva mérsékeltebb, 10-15 százalékos aranyár-emelkedés valósult csak meg. Mindenki számára megy fel az arany árfolyama, újabb csúcsokat döntve, de nem olyan mértékben, mint az Egyesült Államokban” – tette hozzá Schmidt Kálmán.
Idén tehát a forintban jegyzett aranyár-emelkedés mértéke elmaradt a dollárban látott szárnyalástól. Jövőre viszont változhat a helyzet. „A választások évében rendszerint gyengül a forint, 2026-ban is ez várható. A dollár/forint keresztárfolyam romlani fog, így bár idén alulteljesítettünk, jövőre felülteljesítőek lehetünk. Vagyis az arany a magyar befektetők számára nagyobb mértékben drágulhat” – magyarázta a szakértő. A 330 forint körüli dollár és a 389 forint körüli euró lehet a plafonja a mostani forinterősödésnek.
A jegybankok nyakra-főre vásárolnak
Létezik egy örök érvényű megállapítás a befektetők körében, ami nagyjából úgy hangzik, hogy a magas árfolyam legnagyobb ellensége a magas árfolyam. Vagyis minél többe kerül valamit megvásárolni, annál inkább fennáll a veszélye annak, hogy elfogynak az új vásárlók, és visszaesik a kereslet. Akik pedig benne ülnek a befektetésben, ezeken a magas szinteken akár el is adhatnak, vagyis profitot realizálhatnak.
Fotó: Magyar Nemzeti Bank
Az arany esetében is létezik természetesen ez a kockázat, egy korrekció bármikor elképzelhető az árfolyamban. Főleg úgy, hogy az összes indikátor arra utal, hogy túlhevült a piac. Schmidt Kálmán ettől függetlenül további aranyár-emelkedésre számít. „Rengeteg bizonytalansággal terhelt a globális környezet, a kisbefektetők és az intézmények pedig továbbra is diverzifikálni fogják a befektetési portfóliójukat. Fennmaradó, erős keresletre számítok.”
Na de honnan is érkezik ez a nagy kereslet?
„A legnagyobb aranyvásárlók a jegybankok, a globális kereslet mintegy negyedét ők teszik ki, majd ezt követően jönnek a magánbefektetők. A központi bankok közül az elmúlt időszakban a lengyel, a cseh, a kínai, a török, az orosz és az indiai voltak a legaktívabbak.”
A jegybanki vásárlásokat egyébként, a kisbefektetőkhöz hasonlóan, a diverzifikációs igény hajtja. Vagyis, hogy ne minden devizatartalékot amerikai vagy egyéb állampapírban tartsanak.
A keresleti oldal egyik óriási támaszát a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) és az azóta csatlakozott, vagy éppen a Globális Déllel szorosan együttműködő BRICS+ országok adják (például Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Irán, Törökország). Ezeknek az államoknak a megkerülhetetlenségét jól jelzi, hogy az összesített GDP-jük már meghaladja a G7 országokét. A BRICS+ tagjainak különösen fontos célkitűzése, hogy csökkentsék a dollárban lévő kitettségüket, ami például a nemzetközi olajügyletek elszámolásánál is megmutatkozik.
„Időnként olyan híresztelések is napvilágot látnak, hogy a BRICS egy saját elszámolási rendszert hozna létre, amiben az arany működhetne az ott alkalmazott fizetőeszköz fedezeteként” – magyarázta Schmidt Kálmán. Ez például az Európában korábban alkalmazott EKÜ-szabványhoz lehetne hasonlatos. Az egységes európai elszámoló egység az euró bevezetése előtti, mesterséges elszámoló deviza volt az Európai Unió pénzügyi rendszerében, az 1970-es évek végétől bő tíz éven keresztül.
Aranyban majdnem világrekorderek vagyunk
A jegybankok nagy aranytartalék-felhalmozása a 2008-2009-es globális pénzügyi válság után pörgött fel. A krach az Egyesült Államokból indult el, így talán nem meglepő, hogy toronymagasan a Fed vezeti a legnagyobb jegybanki aranytartalékkal rendelkező központi bankok listáját, több mint 8130 tonnával. A második helyen Németország található 3351 tonnával, majd Olaszország jön 2451 tonnával. A Globális Dél országcsoportjából Oroszország, Kína és India találhatók meg a top 10-ben.
A pénzügyi válság utáni hullámot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is meglovagolta. Az aranytartaléka jelenleg 110 tonnára tehető, legutóbb tavaly szeptemberben vásárolt aranyrudakat a testület. 2018 óta figyelhető meg a készletek drasztikus növelése: akkor 31,5 tonnára emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára. Ha ezt a háromévenkénti sormintát nézzük, akkor legközelebb 2027-ben növelheti az aranytartalékát az MNB, amely egyébként a vásárlásokat mindig csak utólag szokta kommunikálni, hosszú távú gazdasági és nemzetstratégiai célokkal indokolva.
A magyar aranytartalék nagysága a régiónkban kiemelkedő, ha pedig népességarányosan nézzük, akkor globálisan is az éllovasok között vagyunk – mondta Schmidt Kálmán.
A jegybanki aranykészletek növelése mögött számos érvet fel lehet sorakoztatni, az értékállósságtól kezdve a kisebb sérülékenységen át a dollártól való függetlenedésig. Egy másik érv az adott ország hivatalos fizetőeszközének stabilizálása, hitelességének megőrzése. A 2018 óta eltelt időszakot figyelve ugyanakkor a forint több mint húsz százalékot gyengült, vagyis Magyarországon az aranytartaléknak ez a devizára gyakorolt pozitív hatása kevésbé érvényesült.
Felvetésünkre Schmidt Kálmán úgy reagált, hogy „nem tudjuk, mi lett volna a forinttal az aranytartalék nélkül. Az árfolyamot számos egyéb hatás is befolyásolja. Az energiaárak robbanása miatt megugró infláción tízszer ekkora aranykészlet sem segített volna.” Hasonló példát láthatunk Törökországban is, ahol a dinamikusan növekvő aranytartalék ellenére a török líra drasztikus zuhanáson ment keresztül.
Fotó: Pixabay
A jegybankok tehát a legnagyobb vásárlók, de a magánbefektetők is rendkívül aktívak. Ők fizikai aranyat (rudakat, lemezeket, érméket) és arany eszközökkel kapcsolatos értékpapírokat is vásárolhatnak. Ilyen befektetési lehetőségnek számítanak az arany ETF-ek, vagyis olyan befektetési alapok, amelyek az arany árfolyamát követik, de származtatott formában, részvényként kereskedhetők. Az Erste Market írt arról, hogy idén szeptember 19-én az arany ETF-ekbe történő napi tőkebeáramlás értéke globálisan 2024 áprilisa óta a legmagasabb volt.
A felfelé ívelő kereslet és a globális bizonytalanságok tehát tovább erősíthetik az arany árfolyamát, nem beszélve a Fed kamatpolitikájáról és a gyengülő dollárról. Schmidt Kálmán szerint – bár egy korrekció a nagyon magas szintek miatt bármikor bekövetkezhet – könnyen elképzelhető, hogy az év végén az új történelmi csúcs az aranynál már négyessel kezdődhet.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
