Európában ma nem sokat mozogtak a tőzsdék, a német DAX index szerény pluszból szerény, 0,1 százalékos mínuszba ment át. Párizsban 0,3 százalékos emelkedés volt, Londonban viszont szintén kissé csökkent az index. Az USA-ban nagyon szép emelkedést produkálnak a tőzsdék, az S&P 500 index 1,7, A Nasdaq 100 mutató 1,9 százalékkal megy fel.
Itthon a BUX index ezúttal felülteljesítette Európát, fél százalékos pluszban zárt, főleg a Richter húzta, amely 2,1 százalékkal drágult. Az OTP 0,8 százalékkal ment fel, de a Mol 1,3 százalékkal süllyedt, a Telekom is 1,4 százalékkal esett. A forint alig változott (357,30 forint az euró ára). Az arany egy, az ezüst és a platina két százalékos ugrást mutat, az olaj viszont fél százalék körüli mínuszban mozog.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A Molnak a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretein belül, minősített befektetők részére, maximum 36,6 milliárd forint összegben, tíz éves lejáratú kötvényt áll szándékában kibocsátani – tette közzé az olajcég.
Az olaj rossz teljesítményhez hozzájárul, hogy az OPEC-kartell legutóbbi előrejelzése meglehetősen borúlátó volt. A múlt heti amerikai készletadat is magasabb volt a vártnál.
Vége az olaj korszaknak?
Ezt a kérdést nem akárki tette fel, hanem a British Petrol (BP), az egyik legnagyobb olajóriás. A történelemben először csökkent a fosszilis energiahordozók iránti kereslet az idén – írta az N-Tv.de.
A társaság abból indul ki, hogy a járvány miatt összeomlott olajfelhasználás a következő években, az utazási korlátozások feloldása után is csak részben fog magához térni. Ehhez hozzájárul a fokozott otthoni munkavégzés, ami kisebb energiafelhasználást igényel. Ráadásul a kormányok klímapolitikája is a megújuló energiahordozók felé tereli a keresletet. A 111 éves vállalat saját prognózisa alapján a jövőben teljes egészében a megújuló energiaforrásokra akar koncentrálni. Na nem egyik napról a másikra, de a század közepére, azaz körülbelül 30 év alatt szeretne oda jutni, hogy tevékenységének széndioxid-kibocsátását nullára redukálja.
A részvényesek ezt az elemzést mindenesetre nem nagyon kedvelték, az árfolyam majdnem két százalékkal esett. Több más olajcég is csatlakozott, másfél és két százalék közötti süllyedést mutatott a Royal Dutch Shell és a Total részvénye is.
Felvásárlási hullám húzta a tőzsdéket
Egész nap két fő tényezővel magyarázták, hogy az amerikai tőzsdéken ilyen jó a hangulat. Az egyik, hogy valóságos vállalatfelvásárlási hullám bontakozott ki. Egyrészt az Oracle szoftveróriás beszáll a TikTok amerikai üzletágába, bár a részletek még nem ismeretesek.
A Trump-kormányzat annyit közölt, hogy a héten megvizsgálják a kérdést. Sok a bizonytalanság, egyáltalán nem biztos, hogy az Oracle egyáltalán vevői szerepbe kerül. Ráadásul kétféle határidő is forgalomban van, szeptember 15-e és egy szeptember 20-a, a pénzügyminiszter legutóbb 20-át említett – írta a Marketwatch.com.
Az Nvidia megveszi az Arm nevű chipgyártót az Softbanktól, hihetetlen összegért, 40 milliárd dollárért. A Gilead gyógyszercég felvásárol egy rákterápiával foglalkozó vállalatot, a cseh fő tulajdonos pedig nagyobb részesedést szeretne vásárolni a Metro áruházláncban.
Csak a bizonytalanság biztos
A másik jó hír mára az volt, hogy az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös oltóanyagának kísérleteit folytatják a múlt heti kényszerszünet után. A Pfizer vezére is kijelentette, hogy az év végére lehet oltás az Egyesült Államokban.
Ugyanakkor van egy sor bizonytalanság is, rengeteg makroadat érkezik a héten, és a szerdai Fed-ülés előtt sokan nem mernek új részvény-pozíciókat vállalni. Pénteken ráadásul kifut egy sor határidős és opciós termék, “tripla boszorkánypéntek” lesz, ami hozhat plusz ingadozást, volatilitást a piacokra. Európának valószínűleg az sem tesz jót, hogy ismét erősödött az euró és gyengült a dollár. Ezen kívül kontinensünk a napokban átvette a vezető szerepet az Amerikai Egyesült Államoktól, ismét földrészünkön jegyzik fel a legtöbb új koronavírus-fertőzést.
Leépítéseket jelentett az Airbus is
Az európai repülőgépgyártó rossz hírt jelentett be, vezetője szerint leépítésekre is szükség lehet a tervezett, 15 ezer fős létszámcsökkentés eléréséhez. Eddig abban reménykedtek, hogy erre nem lesz szükség, az önkéntes kilépések segítségével is meg lehet majd oldani ezt a csökkentést. A változás fő oka, hogy a nyár folyamán a légiközlekedés nem tért magához annyira, ahogyan azt korábban remélték. A válság valószínűleg mélyebb lesz, és tovább tart, mint ahogy eddig hitték. A részvény 3,6 százalékkal emelkedett Párizsban.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
