A kora délutáni órákban az 1288 dollár körüli aranyár meredeken zuhanni kezdett, rövid idő alatt 1276-ig esett az ár. A gyors ármozgásban két fő tényező játszhatott szerepet: az egyik az, hogy a szankciókkal sújtott Venezuelának sikerült 400 millió dollár értékben aranyat értékesítenie annak ellenére, hogy az országeszközeire blokád van érvényben.
|
| Arany |
További eladások lehetősége
Nem is feltétlenül a most eladott tétel nyomaszthatja a piacot, hanem az a lehetőség, hogy a nagy bajban lévő ország esetleg a továbbiakban is megtalálja a módját, hogy értékesítse akár egész aranytartalékát, melynek teljes értéke a venezuelai jegybank szerint 5,1 milliárd dollár, tehát még több mint 10-szer annyit tudna eladni, mint amennyit most értékesített.
Nicolas Maduro tehát megtalálta a módját, hogy kijátssza a blokádot, a vevők török és emirátusi cégek voltak. Korábban Londonban tárolt aranytartalékaiból szeretett volna eladni az ország, de a zárolás miatt ahhoz sem jutott hozzá, így került sor az otthon tárolt arany egy részének kicsempészésére.
Zord jegybanki körülmények
A venezuelai jegybank egyébként igen zord körülmények között dolgozik, mindössze 100 emberrel a korábbi 2000 helyett: állandó áramkimaradások vannak és még a vízellázótás is akadouózik, így a munkatérsak egy könyvtárból próbálják meg fenntartani a legfontosabb műveletek lebonyolításának zavartalaónságát, mint például a kereskedelmi bankokkal való pénzforgalom vagy a devizatartalékok kezelése, a dolgozóknak tartályokban visznek vizet.
Kínai remény
Az arany mai eséséhez hozzájárulhatott az amerikai-kínai kereskedelmi megegyezéssel kapcsolatos fokozódó bizalom, ami így a menekülőeszközként is funkcionáló nemesfém eladására ösztönözte a befektetőket.
Már több ezer embert fordítottak vissza a német határokról a szigorított ellenőrzések bevezetése óta. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
