A hét már eleve a medve jegyében telt eddig, de tegnap a FED elnöke olyan kijelentést tett, amit 20 éve egyszer már hallottunk. Yellen szerint kissé már drágák a részvénypiacok (alapvetően igaza van), bár még nem említett lufit. Nos, ugyanez egyszer már megtörtént 1996 decemberében, mikor Alan Greenspan akkori FED elnök már aggódott a tőzsdei szárnyalás miatt, az általa használt „irrational exuberance” megnevezés szállóigévé vált.
Nos, akkor ugyan még bő 3 évig tartott a hossz, de kétségkívül az első komoly jelzés volt, hogy már kezdtünk átbillenni a túlzott szakaszba. Ezt nyilván Yellen is felmérte, és ez most is egy komoly jelzés. A bika persze tombolhat még ugyanúgy évekig, de ez mégiscsak a „vég kezdete”. Ennek megfelelően a befektetők ki is táraztak Amerikában, bár a végén lett egy kis megnyugvás, így fél százalék körüli mínuszok alakultak ki az indexekben. A Nasdaq már alig van 4900 pont fölött, a csúcsdöntést egyelőre levehetjük a napirendről.
Ázsia követte az „előtte szólót”, és ott is az eladók domináltak. Az indexek többsége 1 százalék körüli mínuszban zárt, de a kínai piacok 2-3 százalékos esést szenvedtek el.
|
Európa is esik ma kisebb mértékben, mindenki csigaházába visszahúzódva várja a brit választások eredményét. A piacok ugyan örülni szoktak a tory győzelemnek, de most rettegnek tőle, hisz az a szigetország EU-ból való kiválásához vezethet. Ma a BÉT is az európai trendet követi: a nagypapírok fél százalék körüli mínuszban vannak.
Aktív a devizapiac: a tegnapelőtti amerikai mérlegadat után a dollár elgyengült, egy euró már több mint 1,13 dollárt ér. A forint is nagyot kapott megint: majdnem 307-et ér az euró. A legnagyobb mozgás viszont a török lírában mutatkozik: miután a fél világ megvette, zuhan, mint a kő. Egy hónapja egy euróért csak 2,8 lírát kellett adni, most már 3,08-at.
Ez a „gig economy.” 
