A németek a koronavírus évében felfedezték maguknak a tőzsdét, amint azt a Német Részvényintézet (Deutsches Aktieninstitut, DAI) adatai mutatják. Míg 2019-ben csak 0,9 millió 14 és 29 év közötti fiatal fektette be pénzét a tőzsdéken, addig 2020-ban ez a szám már 1,4 millió volt, ami 67 százalékos növekedést jelent. A jelenség főleg a fiataloknál volt megfigyelhető, ugyanis a többi korosztályban nem vettek számba ennyi új befektetőt.
Az örvendetes fejlemény azonban komoly veszélyekkel jár a Die Welt című lap szerint. A fiatalok ugyanis előszeretettel tájékozódnak a YouTube-ról, ahol sok, általuk keresett tartalmat kínálnak. Másrészt viszont ezen információ-szolgáltatók egy része sem rendelkezik ehhez szükséges képzéssel. Befektetési tippjeik minőségét nem ellenőrzik.
Tőzsdeguruk és fitnesz-edzők
Ami, legalábbis jelenleg, alig zavarja követőiket – írják. (Valószínűleg azért, mert az árfolyamok másfél éve szinte csak egy irányt ismernek, a felfelét – a szerk.) Így a pénzügyi influenszerek (véleményformáló, a tömegeket befolyásoló médiasztárok) hatalmas népszerűségnek örvendenek, követőik száma meredeken nő. Sokuk ma már félmillió kattintást is elér klipenként – nagyjából annyit, mint például a híres online fitneszedzők. Sőt a járvány idején egyes videók új rekordokat értek el, havi négymillió megtekintéssel.
A karanténban kitört az aranyláz
De nemcsak a tőzsdézésről, hanem más, magánpénzügyi kérdésekben is sokan szakértenek a YouTube-on. Például: Hogyan gondoskodhatok az időskori jólétemről? Hogyan csökkentsem hitelterheimet? Hogyan fektessem be a pénzem?
A válság idején sokan gondolkodtak el végre olyan dolgokról, amelyekkel valóban törődni kell – mondja az egyik influenszer. A saját pénzügyeikkel foglalkoztak ahelyett, hogy szórakozni mentek volna.
Aztán kitört az aranyláz, azaz pénzcsináló hangulat lett belőle, sok fiatal élni akart a lehetőségeivel.
Jó oktató videók is terjednek
A lap megszólaltatta a Finanzkompetenz hálózatot, amely egy hitelügyi tanácsadókból, fogyasztóvédelmi szervezetekből és tudósokból álló egyesület. Kárhoztatja azokat a politikusokat, akik miatt vákuum alakult ki a németországi pénzügyi oktatásban, és akik kibújnak az ezzel kapcsolatos felelősségük alól. Eközben egyre több olyan digitális termék kerül a piacra, amelyeket első ránézésre besorolni sem lehet. (Például kriptodevizák, azokon alapuló pénzügyi, kamatozó és befektetési megoldások – a szerk.)
A Finanzkompetenz alapvetően pozitív fejleménynek tekinti az influenszerektől kapott indíttatásokat. A historikusan alacsony, sőt néha negatív kamatok megnehezítették a spórolók dolgát, a megtakarítások elhelyezését. Miközben az állam az állampolgárok személyes felelősség-vállalását ösztönzi, nem ad ehhez megfelelő tudást, oktatást.
Így a YouTube-on, az Instagramon és hasonló oldalakon található magyarázó videók és pénzügyi tippek nagyon hasznosak lehetnek az információszerzéshez – mondja Birgit Happel, a szervezet vezetője.
Baj lehet a minőséggel
Van azonban van egy alapvető probléma, a minőségi előírások, az ellenőrzés hiánya. Az influenszerek által adott tartalom nagyon eltérő lehet minőség és az üzleti modell szempontjából. Alig lehet nyomon követni a kínálatot, szinte minden nap új tartalomszolgáltatók jelennek meg.
Valójában az online médiagyártók közül sokan pályamódosítók. Csak néhányuknak van pénzügyi vagy gazdasági képzettsége, mások korábban például mérnökök vagy fitneszedzők voltak.
Van, aki csúnyán hazabeszél
Egy másik probléma az oktatás és a termékértékesítés keveredése. A fogyasztóvédők sürgetik az oktatási anyagok mögött meghúzódó üzleti modellek feltárását. A felhasználóknak maguknak is ellenőrizniük kellene, hogy független ajánlatról van-e szó, vagy rejtett reklámról, termékek értékesítése érdekében.
A laikusoknak mindig érdemes másutt is tájékozódniuk, például a német fogyasztói tanácsadó központok weboldalain, ahol szintén vannak már podcastok (hanganyagok) és videók – tanácsolják. (Magyarországon az MNB fogyasztóvédelmi oldalait lehet ajánlani – a szerk.) Ezenkívül a felhasználóknak figyelniük érdemes arra is, hogy megosztottak-e velük olyan linkeket, amelyek pénzügyi termékekhez vezetnek, és amelyekért az ügynökök általában jutalékot kapnak. (Partnerprogramok vagy “affiliate linkek”.)
Így keresnek a pénzügyi influenszerek
Vannak előadók, akik brókerekkel dolgoznak együtt, és nekik közvetítenek ügyfeleket. Jutalékot kapnak az értékpapírszámla-nyitások után. Mások könyveladásokból, szemináriumok tartásából keresnek pénzt. De olyan is van, aki egy befektetési tanácsadó cég tulajdonostársa.
Emellett sokszor csak csekély értékű plusz a YouTube-portál reklámbevételéből nekik járó rész, ami a videómegtekintések számán alapul. Ez ugyanis sokszor csak nagyon alacsony összegre rúg. Van, akinél a használt hardverek árát sem fedezi.
Ha azt mondom, nem tanács, hát nem tanács
A befektetési tanácsok adására azonban speciális törvényi előírások vonatkoznak. Ha egy influenszer egy általa birtokolt pénzügyi terméket hirdet, az piaci manipulációnak is minősülhet, ha nem fedi fel összeférhetetlenségeit. Befektetési tanácsadáshoz pedig a német pénzügyi felügyelet, a Bafin engedélye szükséges.
Az influenszerek ezért úgy védik magukat, hogy a klipjeikben felelősségkizáró, kockázatfeltáró figyelmeztetéseket jelenítenek meg. “Ez a videó nem ajánlás vagy befektetési tanács” – írják. Hasonlóan, ahogy ez a cikk is végződik:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
„Öngyilkos drónok” tömeges gyártását rendelte el az észak-koreai vezető a phenjani állami média pénteki jelentése szerint. 
