Zuhan az olajár, stabilizálódott a forint

Az európai részvények kedden harmadik napja emelkedtek. A szakértők szerint az elmúlt hetek árfolyamesését követően előkerültek azok a befektetők, akik az olcsóbbá vált papírokat gyűjteni kezdték. Ugyanezen okokból a Wall Street fő indexei 2 százalék felett korrigáltak, mivel a befektetők venni kezdték a megacap növekedési és energiaipari vállalatok papírjait. Amit főként egy természetszerű, hirtelen túladottságot korrigáló folyamatnak is tekinthetünk - vélik reggeli kommentárjukban a Magyar Bankholding szakértői.

Ugyanakkor a hangulat törékeny, hiszen az inflációs félelmek és az arra adott likviditásszűkítő jegybanki intézkedések folyamatos aggodalmat okoznak a piacokon. Ennek megfelelően a keddi pluszokat szerdán már mínuszok követték. A távol-keleti tőzsdék indexeinek mindegyike veszített az értékéből, a japán vezető index 0,4 százalékkal csökkent, a Hong Kong-i tőzsdéé 1,9 százalékkal került lejjebb, a kínai tőzsdéké 1 százalék körül csökkentek, míg a dél-koreai börzéé 2,7 százalékkal zuhant.

Az európai piacokon is komoly esést láthatunk, a DAX 2,5, a francia CAC40 2, míg a londoni tőzsde legfontosabb mutatója 1,5 százalékot veszített a kereskedés első felében. Az európai piacokon szerdán az inflációs félelmeket erősítette a friss brit fogyasztói árindex adat. Az Egyesült Királyságban ugyanis májusban 40 éves csúcsra ugrott az infláció, amely 9,1 százalékot ért el. Ráadásul a szakértők úgy látják, hogy még nem tetőzött, ugyanis a következő hónapokban 11 százalék fölé is kúszhat.

Amit Budapesten láthatunk, az beleillik ebbe a sormintába, hiszen a BUX értéke is a 40 ezer pontos szintig csökkent, ez 2 százalékos gyengülésnek felel meg. A magyar piacon a vezető részvények mindegyike veszített az értékéből, az OTP 1,4, a Mol 2,5 százalékot, a Richter 3 százalék feletti esésben állt, míg a Magyar Telekom vesztesége az 1 százalékhoz közelített.

Miközben a tőzsde zuhan, a forint némi stabilitást mutatott a reggeli órákban, hiszen az euróval szemben 394 alatt is járt. Más kérdés, hogy az optimizmus a délelőtt második felére elolvadt és újra beindult a lejtmenet. A keresztárfolyam ugyanis gyorsan visszatért a 395-ös szint fölé.

Esik az olaj

Az infláció szempontjából az utóbbi időben az energiahordozók árai egyértelműen fókuszba kerültek, hiszen a gázárak nagyon elszaladtak, de az olaj drágulása miatt világszerte rekordszinten áll például az üzemanyagokért fizetendő összeg is. Ebből a szempontból pozitívum, hogy szerdán számottevően, 4 százalék feletti mértékben esett vissza az irányadó olajfajták tőzsdei jegyzése. A WTI 104 dollárig csökkent, míg a Brent 110 dollár alá is benézett. Persze ezek a szintek még mindig jócskán meghaladják az egy évvel korábbi árakat, ám pont emiatt egyre nagyobb a nyomás a kitermelőkön, hogy érdemben növeljék a kínálatot.

Ezt ugyan eddig nem sikerült elérni sem az OPEC tagállamaiban, sem az Egyesült Államokban a palaolaj-termelők esetén, ám azok a félelmek, melyek a gazdasági növekedés számottevő visszaesését, esetleg recessziót valószínűsítenek, mégis hozzájárulnak a tőzsdei árak eséséhez. Bár az olajárra közvetlenül nem hat, mégis érdekes lépést tervez az amerikai elnöki adminisztráció.

A hírek szerint Joe Biden ideiglenesen felfüggesztené az üzemanyagok gallononkénti 18,4 centes szövetségi adóját, ami vélhetően némi árcsökkenést hozna a benzinkutaknál.

Évekkel a felvásárlás után is újabb milliárdokba kerül a Monsanto

Annak idején nagy felhördülést váltott ki, amikor a sajtóban a világ leggyűlöltebb vállalata jelzővel illetett Monsantót felvásárolta a Bayer. A németek ugyan előzetesen komoly vizsgálatokat végeztek és mérlegelték a kockázatokat, ám valószínűleg az általuk legpesszimistábbnak tartott forgatókönyvhöz képest is rosszabbul alakultak a Monsanto jogi ügyei. Ráadásul ezek a mai napig nem oldódtak meg, újabb milliárdos költségeket okozva a Bayernek.

A legfrissebb hírek szerint az amerikai legfelsőbb bíróság nem fogja megvédeni a céget a következő, akár többtízezer pertől, miután kommentár nélkül hagyták helyben az alsóbb bíróságok döntését, miszerint 25 millió dollárt kell a cégnek kifizetnie az egyik károsultnak. A Bayer korábban 11,6 milliárd dollárt különített el kártérítésre, mely a korábbi kommunikáció alapján most 4,5 milliárd dollárral kell, hogy gyarapodjon, miután a menedzsment azt mondta, hogy ennyivel kell növelni az alapot, ha elveszítik a fellebbezést. A Bayer a Monsanto felvásárlásával örökölte meg a pereket, melyek már éve óta húzódnak és nagy kérdés, hogy az elkülönített 16 milliárd dollár elég lesz-e a kifizetésekre, áll az Equilor szerdai hírlevelében.

Nem csak a német vállalatnak okoz gondot egy felvásárlás, de a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is küzd a Twitter-akvizícióval. Mint ismert, Musk 44 milliárd dollárt ajánlott a vállalatért, azonban az utóbbi hetekben azzal fenyegetőzött, hogy visszalép, mivel véleménye szerint rengeteg hamis, és robotfiók van a közösségi médiában. A fő problémaként most is ezt azonosította, szeretné tudni, hogy hány valódi Twitter-felhasználó van. A vállalat szerint a hamis fiókok a napi aktív felhasználók kevesebb, mint 5 százalékát teszik ki. A másik probléma a tranzakció finanszírozása. 33,5 milliárd dollárt fizetne készpénzben, 7,1 milliárd dollárra finanszírozási ígéretet kapott számos befektetőtől, a fennmaradó 3,4 milliárd dollárt pedig banki hitelekből fedezné. Az utolsó akadály pedig a részvényesi jóváhagyás, erről július végén vagy augusztus elején születhet döntés. A részvények tegnap 3 százalékot emelkedtek.