Csütörtökön újabb erős adat érkezett az amerikai gazdaságról, mégpedig a munkaerőpiacról - ez alapján úgy tűnik, hogy messze nincs túlzott fékeződés a gazdaságban, a Fed előtt továbbra is van tér a monetáris szigorításra, tehát a kamatemelésre. 

A július 27-ei amerikai kamatdöntés kapcsán a piaci várakozások szerint már 90 százalékos esély van egy 25 bázispontos emelésre, és az azt követő szeptemberi döntés esetében sincs már kizárva egy további kamatemelés, így a kamattető akár az 5,5-5,75 százalékos szintet is elérhetné az idei év során.

Az erősödő kamatemelési várakozások nyomán a New York-i tőzsde főbb mutatói gyengültek csütörtökön, és pénteken ezt a vonalat követi az európai tőzsdék többsége - amelyek elég masszív veszteséggel zárták egyébként az előző napot is. Ma délután fél 3-kor újabb fontos adatok érkeznek az amerikai munkaerőpiacról - ha ezek is a további kamatemelések valószínűségét növelik, akkor a lefelé tartó irány meg is maradhat a tőzsdéken a hétzárásra. A nap közepéhez közelítve mindenesetre nem jelentősek a veszteségek: a nyugat-európai tőzsdeindexek közül a frakfurti DAX és a párizsi CAC40 is csak 0,1 százalékos mínuszban járt 11 óra magasságában. és az indexek a pozitív tartomány felé tartottak. Londonban a FTSE100 0,3 százalékos mínuszban járt ugyanekkor.

Budapest ledolgozza a tegnapi veszteséget?

Bezzeg Budapest: a BUX a felülteljesítők között van pénteken, a magyar vezető részvényindex délre szinte ledolgozta a tegnapi 1 százalékos esést. A vezető részvények közül a tegnap egyedüliként emelkedő Magyar Telekom esik csak, a másik három bluechip viszont erősödik. Az OTP már 2 százalékkal járt feljebb a tegnapi záróértéknél a tőzsdenyitás után két órával, a Mol 0,4, a Richter pedig 0,2 százalékot erősödött.

Itt nézheti meg, hogyan állnak részvényei >>

Kilőttek a kötvényhozamok - 16 éves csúcs is megdőlt

A meglepően erős amerikai foglalkoztatottsági adatra reagálva kilőttek a kötvényhozamok, így a 10 éves amerikai kötvény hozama március óta először került újra 4 százalék fölé, sőt, már a 4,1 százalékos szintet is megközelítette - írta hírlevelében a KBC Equitas. A rövidebb oldali hozamok esetében is jelentős emelkedés volt látható, így a 2 éves kötvényhozamok már 5,1 százalék felett is jártak, 2007 után először. 

Magyarország egy hitelminősítő miatt izgulhat

Péntek este kiderül, változik-e Magyarország besorolása a harmadik nagy hitelminősítőnél: közzéteszi ugyanis felülvizsgálatának eredményét a Standard & Poor’s. Jelenleg a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, besorolásunk BBB- stabil kilátással. Márciusban a Moody's inkább nem foglalkozott az államadós-besorolásunkkal, a Fitch pedig június 24-én megerősítette osztályzatunkat annak ellenére, hogy náluk egyedüliként (leminősítést valószínűsítő) negatív kilátás is tartozik BBB osztályzatunk mellé. Az alapforgatókönyv szerint az S&P sem változtat a besoroláson pénteken - de természetesen arra is van esély, hogy a hitelminősítő úgy dönt, hogy nem tárgyalja a magyar besorolást, a szuverén osztályzatok felülvizsgálata ugyanis nem kötelező a kitűzött időpontokban.

A nap másik fontos hazai vonatkozású gazdasági hírén már túl vagyunk: az infláció a várakozásoknak megfelelően a 20,1 százalékos szintre lassult júniusban, a maginfláció emelkedésében is látható némi enyhülés.

Ez az adat önmagában nem befolyásolná az MNB által kitűzött kamatpályát, folytatódhat az irányadó kamat 100 bázispontonkénti csökkentgetése - hacsak a forint közbe nem szól...

Gyors tempóban négyhavi mélypontra zuhant a forint

Merthogy a forint egyáltalán nincs jó passzban, és ennek szoros köze van a fentebb említett folyamatoknak is. Nő a további kamatemelések esélye az USA-ban, további kamatemeléseket szorgalmaz az EKB vezére szerint is - így emelkednek az amerikai és európai hozamok és hozamvárakozások. Ennek következtében folyamatosan csökken az a kamatelőny, ami a forintot az elmúlt időszakban vonzóva tette a befektetők szemében - ráadásul ez az előny a másik irányból is szűkül, ha közben az MNB faragja már az egynapos betéti kamatot is. Ha egyre jobb hozamok érhetőek el dollárban és euróban is, akkor elfordulnak a kockázatosabb, gyengébb háttérrel rendelkező devizáktól, így a forinttól is a befektetők - ezért kellett eddig is ilyen magas irányadó kamatot bevállalnia az MNB-nek, komoly kamatterheket véve ezzel a nyakába (és persze a költségvetés nyakába is).

Ennek eredményeként egy viszonylag hosszabb stabil időszak után gyakorlatilag két hete folyamatosan gyengül a forint. Az euró jegyzése 368 forint körüli szintekről indult felfelé, pénteken déltájban pedig már a 388 forintot közelíti az euró árfolyama - de a napi csúcs egy órával korábban 388,5 környékén volt. Ez azt jelenti, két hét alatt 5 százalékot gyengült a forint az euróval szemben. 

Friss árfolyamokat a Privátbankár Árfolyamkeresőben talál >>

És hogy ebben továbbra is van "magyar-faktor" a nemzetközi hatások mellett, az jól látszik, ha összehasonlítjuk, hogy hogyan teljesítettek júliusban a régiós devizák (lengyel zloty, cseh korona, román lej) az euróval szemben: a forint messze a legnagyobb veszteséget könyvelhette el:

Tőzsdei vegyesvágott

• A Wood & Company a Mol-részvények célárát 3500 forintról 3590 forintra emelte. Az elemzői konszenzus így 3344 forintra emelkedett a célárfolyam tekintetében - ez több mint 11 százalékkal magasabb a csütörtöki záróárnál.
• Újabb kibocsátóval bővült a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piaca: a közel 30 éves múltra visszatekintő élelmiszeripari társaság, a Civita Group elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) keretében közel fél milliárd forint értékben vont be tőkét, egyúttal bevezette részvényeit a BÉT Standard kategóriájába. A tőzsdei kereskedés elindítását ünnepélyes csengetéssel üdvözölték a felek a BÉT székházában. 
• A BMW közzétette, hogy a második negyedévben 11,3 százalékkal több autót adtak el, mint egy évvel korábban. A teljesen elektromos autók forgalma éves szinten 117,5 százalékkal bővült. Az Erste kommentárja szerint a számok talán kicsit kilógnak lefelé az összeurópai gépjármű értékesítési számokból, amelyek inkább 15 százalék fölött alakulhattak, habár csak májusig ismerjük az idei adatokat.
• Az Erste arra is felhívja a figyelmet: éves alapon 96 százalékkal esett vissza a Samsung profitja a most közzétett második negyedéves gyorsjelentés szerint. A cég 600 milliárd koreai von (kb. 460 millió USD) nyereséget ért el, ami ugyan meghaladta az 531 milliárd vonos várakozást, de így is aggasztónak nevezhető. A vállalat számára a legnagyobb nehézséget a mikrocsipek iránt kereslet visszaesése jelentette.
• A KBC Equitas arról ír: közel 1,1 milliárd dolláros büntetést szabott ki a kínai központi jegybank az Alibabát tulajdonló Ant Groupra. A hírekre viszont pozitívan reagált az Alibaba részvénye, 4 százalékos pluszba került az árfolyam. Az emelkedés mögött az állhatott, hogy a piac ennél jóval szigorúbb büntetésre számított.