Az aranypiac.hu friss összeállítása szerint az arany árfolyama hajlamos arra, hogy hosszútávú trendeket befutva alakuljon. Így van ez az emelkedésben és a csökkenésben egyaránt. A rövidtávú mozgások ezen belül legfeljebb csak a szívzörejek kategóriájába tartoznak. Igaz, hogy az utóbbi időkben az arany dollárban számított árfolyama jellemzően korrigált, de ezt megelőzően az elmúlt egy évtized a nemesfém árának megötszöröződését hozta. Akik időben felugrottak erre a száguldó aranyvonatra, azok bizonyára flegma mosollyal tekintenek a részvény- és más egyéb befektetési piacokon elérhető hozamokra. Nem mindig volt ez azonban így. Mielőtt az aranyból az évtized befektetése lett, 20 évig kínpadra száműzve tengette mindennapjait. Az aranyár tehát még véletlenül sem egyirányú utca.
De mi változott az új évezred kezdetén, ami a nemesfémárak azóta szüntelenül tartó emelkedését okozta? Sok tényező közül az USA államadósságát kiragadva feltűnő a párhuzam az Egyesült Államok eladósodottsága és az aranyár emelkedésének meredeksége között. A 2000-es évek eleje óta a kormányzati hitelfelvétel gyorsuló ütemben növekszik Amerikában, a 2008-as válság pedig még tovább gyorsított ezen a tempón. Az elkövetkezendő öt évre az USA Költségvetési Hivatala (Office of Management and Budget) valamivel lassúbb adósságnövekedésből indul ki, de még így is meredek a növekedési pálya, arról nem is beszélve, hogy a múlt tapasztalatai okán inkább tűnik a becslés kincstári optimizmusnak, mintsem megalapozott prognózisnak - vélik az aranypiac.hu szakemberei.
Az aranyár és az államadósságok közötti összefüggésre a magyarázat kézenfekvő. Az egyre növekvő adóssághegyek finanszírozását emberemlékezet óta a világon mindenhol azonos recepttel oldják meg. Friss pénz kibocsátásával vagy hétköznapibb kifejezéssel élve, a bankóprés beindításával, ami hígítja a pénz értékét, és ez következésképp növeli a javak, többek között az arany pénzben kifejezett árát. Nem lesz ez másként most sem, amikor az újabb világméretű kiterjedéssel fenyegető pénzügyi és gazdasági válság ellenszereként a kormányzatok ismét csak a már megszokott standardrecepteket veszik elő. Még több olcsó pénzt teremtenek a jegybankokon keresztül, még több adósságot halmoznak fel, és újabban a nemzetközi közösség már az állami szuverenitás egyre nagyobb mértékű korlátozásától sem riad vissza.
Egyelőre minden úgy történik, ahogy azt a pesszimistaként megbélyegzett előrejelzések megjósolták. Az amerikai és az európai konjunktúra gyenge lábakon áll, és Kína is a lassuló gazdasági növekedés jeleit mutatja. Az európai adósságválság továbbra sem talál megoldásra. A gazdaságilag megroggyant euró-tagországok államháztartásának életben tartása elképesztő pénzmennyiségeket emészt fel, és pedig egyre növekvő ütemben. Spanyolország az ibériai bankrendszer aggasztó állapota és a drámai munkanélküliséggel kísért mély recesszió eredményeként már kapaszkodásra nyújtja a kezét az európai mentőháló felé. Ciprusra nemsoká hasonló sors várhat, még ha kis országról is van szó, és ezért látszólag nem sokat nyom a latba. A megtakarítási célok betartása politikai elszántság hiányában jóformán sehol nem vezet eredményre. Annál hangosabban szólnak viszont a növekedési programokat követelő szólamok. Jól láthatóan tehát nincs új a nap alatt. Az adósságspirál strukturális problémáinak megoldása helyett a politikai opportunizmus a továbbiakban is inkább a régi adósságok újakkal való elfedését választja.
Az arany árfolyamának a hónap elején látott feltámadása nem feltétlenül jelenti a tavaly szeptember óta tartó korrekció végét már most. A gyors emelkedés viszont megmutatta, hogy a piacok hogyan reagálhatnak a pénzcsapok majdani tényleges megnyitására. Egyben az is látszik, hogy az arany egyáltalán nem szolgált ki biztonsági menedékként, hanem ismét visszajelentkezett kockázatkerülő alternatívaként a befektetők tudatába. Ezért ahogy az adósságválság következő lépcsőfoka kirajzolódik, úgy veheti kezdetét az aranypiaci rali újabb fázisa - írja az aranypiac.hu elemzése.