EU: a hitelezés nem megoldás a válságra?

A professzor kifejtette, hogy nem az a probléma, hogy nem volna elég hitel Görögország vagy Írország számára. A probléma az, hogy ezek az országok olyan mértékben eladósodtak, hogy valószínűleg nem tudják visszafizetni a fölvett hiteleket. Arról van tehát szó, hogy vagy valakinek segítenie kell ezeken az országokon, vagy pedig el kell engedni az adósságokat. Vagyis a hitelezők lemondhatnak követeléseik egy részéről. "Ezzel a valós lehetőséggel pedig még nem igazán nézett szembe az európai politika" - hangoztatta Fuest.

Szerinte Brüsszelben úgy tesznek, mintha újabb hitelekkel meg lehetne menteni a helyzetet, ám ezt aggályosnak tartja. "Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az eladósodott államok továbbra is a mentőcsomagra bízzák magukat, és adósságaik tovább növekednek, miközben igazából senki sem tudja, hogyan fogják törleszteni a hiteleket. Az érintett országok egyúttal kemény takarékossági programokat foganatosítanak, ami erősen fékezi a gazdasági növekedésüket, tovább nehezítve a helyzetet. Ugyan ki fog beruházni egy ilyen országban, ahol abszolút nem világos, mi történik az adósságokkal?" - tette föl a kérdést a német szakértő.

Fuest elmondta, hogy személy szerint nem igazán hisz abban, hogy például Görögország képes lesz önerőből visszafizetni az adósságait. Így fölmerül a kérdés: ki fogja állni a számlát? "Vajon más országok fognak-e Athén helyett fizetni, vagy pedig magánhitelezőket is bevonnak ebbe? Ha az utóbbitól eltekintenek, akkor fölmerül az a probléma, hogy a német, az osztrák vagy a holland adófizetőknek kell magukra vállalniuk a görög stb. adósságok visszafizetését"  - vetette fel, amjd hozzátette, hogy szerinte ez abszolút igazságtalan lenne. "Ezek az eladósodott országok a lehetőségeiken felül költekeztek. Akkor pedig miért a közép-európai adófizetők viseljék ennek a terheit? Másrészt egy ilyen megoldás gazdasági következményekkel is járna. A fenti országokban nagyon sok tőkét ruháztak be könnyelműen. Ha most a károkat kvázi az adófizetők terhére átvállalják más államok, akkor az felhívásként hatna: csak így tovább!" Fuest szerint ezért inkább arra kellene törekedni, hogy a magánhitelezők, akik beruházásokat eszközöltek Írországban, Görögországban, is részt vállaljanak a szanálás költségeiből.

A távirati iroda közleméynéből kiderül: Clemens Fuest professzor hangoztatta, hogy ez azonban nehéznek ígérkezik, és kifejtette, hogy nagyon oda kell figyelni arra, nehogy újabb Lehmann-forgatókönyv alakuljon ki. "´Ezért attól tartok, hogy az európai kormányok még sokáig vissza fognak riadni egy ilyen beavatkozástól. Inkább azt mondják majd: na jó, tovább próbálkozunk a mentőcsomaggal egy vagy két évig, esetleg kibővítjük azt, míg végül a görög államadósság eléri a GDP 180 százalékát vagy még többet, ami nem volna jó" - mondta végül.

MTI