Hétköznapi tudomány: miért pont az aranyból lett fizetőeszköz?

118

A pénz korunk digitális világától eltekintve eredendően egy fizikai valójában kézbe vehető, tehát tárgyiasult csereeszköz volt, amely mint ilyen, kémiai elemekből és vegyületekből épül fel. A kémia tudománya jelenleg 118 elemet különböztet meg, bár ezeknek egy része eleve csak mesterségesen állítható elő, a természetben nem található meg. A természetben előfordulók közül kellett ellenben válogatnia egykor az ősi civilizációknak a legalkalmasabb fizetőeszköz megtalálásához. Csereeszköz tulajdonságán túl egy jó pénznek még értékőrző funkciót is be kellett tudni töltenie. Ezt a feladatot évezredeken keresztül nem tanult jegybankárok, hanem a természet oldotta meg kizárásos alapon - olvasható az aranypiac.hu összeállításában.

Az amerikai NPR hír- és médiaszolgáltató szerkesztői a periódusos rendszer elemein egy vegyész segítségével mentek végig, aki az elé tett táblázatról tudományos alapon „lőtte ki” sorra a közülük pénzként alkalmatlanokat. Elsőként az illékony gáz halmazállapotú elemek estek a leválogatásnak áldozatul, amelyek bár bezárhatóak egy tartályba, de annak nyitásakor könnyen elillannak, és ezért körülményes a velük való bánásmód. Tehát a hidrogén, hélium, neon és társai eleve nem játszhattak szerepet gyakorlati fizetőeszközként. A periódusos rendszer következő szóba jövő főcsoportjába tartozik egyebek mellett a lítium, a nátrium és a kálium. Ezekkel az alkálifémekkel a legnagyobb gond az, hogy nagyon reakcióképesek. A lítium például elemi formában igencsak gyúlékony és robbanásveszélyes, képes akár betonfalakat is ledönteni.

30

Kizárandó a szóba jövő fizetőeszközök köréből továbbá minden olyan elem, amely oxigénnel érintkezve reakcióba lép. Minden, ami a levegőn rozsdásodik vagy egyéb módon reagál, így például a vas, nem felel meg a célnak. Radioaktív elemek, mint amilyen az urán is, ártalmasak az emberi egészségre, és ezért alkalmatlanok. Ezzel máris mindössze 30 lehetséges elemre szűkül a kör. A kérdéses anyagnak ugyanakkor csak korlátos mennyiségben szabad előfordulnia ahhoz, hogy a kincsképzés funkcióját betölthesse, és ezzel alkalmas legyen vagyon felhalmozására. Gyakorlati okok miatt ki kell azonban zárni a túlzottan ritka, csak extrém körülmények között fellelhető elemeket is a pénzként használandó anyagok közül.

5

Ahhoz, hogy pénzként használhatóvá váljon valami a régi korok embere számára, csak olyan természet kínálta anyagok jöhettek tehát szóba, amelyek kémiailag stabilak, ám se nem illékonyak, se nem egészségkárosító hatásúak, ugyanakkor kellően ritkák, de mégsem túlságosan - írja az aranypiac.hu. Ezek a szempontok, amelyeket a vegyész számba vett az elemek osztályozásakor, végül mindössze öt elemre szűkítették a kört. A ródiumra, a palládiumra, az ezüstre, a platinára és az aranyra, vagyis az öt nemesfémre.

A következő megválaszolandó kérdés ennek az öt elemnek a megmunkálhatóságával kapcsolatos. A palládium olvadáspontja 1500 °C fokon van, a platina 1768,3 fokon válik folyékonnyá, a ródium megolvasztásához pedig még ennél is többre, 1964 °C fokra van szükség. Mivel a régi időkben ilyen magas hőmérsékletet még közel sem tudtak előállítani, ennél a három fémnél nem állt rendelkezésre a legalapvetőbb művelet az alapanyag megmunkálásához, a pénzek gyártásához. Arról nem is beszélve, hogy a ródium és a palládium felfedezése az 1800-as évek elejére tehető, korábban még csak nem is voltak ismertek.

2

Ezek után megmarad tehát a 961,78 °C fokon olvadó ezüst és az 1064 fokon megolvadó arany egyedüli pénzként használható természetes anyagként.

Az ezüst időben megelőzte ugyan az aranyat pénzalapanyagként, de volt egy látványos esztétikai hibája a sárga nemesfémmel szemben. Az ezüstöt a levegőben levő kén-hidrogén egy idő után megfeketíti, és ez levesz az attraktivitásából.

1

A 118 lehetséges kémiai elemből így maradt meg végül az arany egyedüliként, miután mindazokkal az ideális tulajdonságokkal bírt, amelyek egy csere- és értékőrző eszközzel szemben elengedhetetlenek.

Az tehát, hogy az aranyból lett 5000 éve az ideális pénz, nem a véletlen műve, hanem a természet alakította így. Ezért a tudós szerint, ha visszaforgatnánk az idő kerekét az emberiség hajnalára, és újra kezdődhetne minden, az elemek versenyfutásából akkor is az arany kerülne ki győztesként - írja az aranypiac.hu.