Kieresztették a gőzt kedden a Wall Streeten: a New York-i tőzsde indexei jelentős emelkedéssel ünnepelték a nap közben befutó jó híreket. Több nagyvállalat is a vártnál jobb első negyedéves eredményről számolt be, az IMF javuló globális gazdasági kilátásokról adott helyzetjelentést, miközben az Európa jelenlegi legnagyobb problémáját jelentő Spanyolország jelentős hozamemelkedéssel ugyan, de sikeresen értékesítette állampapírjait.
A spanyol gazdasági fejleményeket követő szakértők szerint azonban nem az a kérdés, hogy kell-e Spanyolországnak mentőcsomag, hanem hogy mikor veszik igénybe. Bár a spanyol kormány és az Európai Unió illetékesei is minden fórumon hangoztatják, hogy szó sincsen ilyesféle tárgyalásokról, a Reutersnek nyilatkozó közgazdászok szerint amíg az ingatlanpiac nem stabilizálódik, addig a bankszektor feltőkésítéséhez szükség lesz az EFSF pénzére.
Erre minden bizonnyal nem mostanában kerül sor, a szakértők azonban 6 hónapon belüli időtávon már nagy valószínűséget adnak arra, hogy a spanyol bankrendszer külső segítségre szorul.
A spanyol bizonytalanság erősen rányomja a bélyegét a piaci hangulatra, és úgy tűnik, egyelőre minden pozitív fejleményt előbb-utóbb maga alá gyűr: szerda reggel az euró (és a forint) rövid ideig folytatta a keddi erősödést, 9 órára azonban újra lefelé indultak az árfolyamok. Az euró a dollárral szemben 1,3116-ig ereszkedett.
A vezető európai tőzsdék is váratlanul gyengén nyitottak, a FTSE-100 közel 0,2 százalékos gyengüléssel, a DAX 0,36 százalékos eséssel nyitott, a CAC-40 pedig 0,32 százalékkal csökkent a nyitásban.
A forint sem sokáig tartotta a tempót: az euró árfolyama a hajnali órákban egészen 295,6-ig csökkent, 9 órakor azonban már újra 297 körül járt a jegyzés. Kedd este 296,1 forinton állt az euró árfolyama, kedd reggel pedig 298 körül járt a jegyzés a bankközi devizapiacon.
Egy svájci frankért 247 forintot kértek, a dollár 226,3 forinton állt 9 órakor.
A forint megítélésének a nemzetközi fejlemények mellett nem tesz jót az sem, hogy a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyezkedésben biztosan nem segít majd a jegybanktörvény tervezett változtatása: a Matolcsy György által beadott módosító indítvány ugyan néhány passzust hatályon kívül helyezne, de több olyan aggályt is figyelmen kívül hagy, amit az EKB korábban megfogalmazott.
Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t. 
