A január közepe óta tartó emelkedő trend töretlen, immár 9 hónapja a legerősebb szintjét érte el a hazai valuta. Erre minden oka meg is van, hisz mint sokszor említettük, a fundamentumok kiválóak.
A pesszimizmus hátán emelkedik
A 0 és negatív kamatok időszakában most a forint eszközök 2-3 százalékos hozama is vonzó, de van most egy még fontosabb indok. A piaci szereplők sokan esést várnak már (csak azért, mert szerintük eleget emelkedett), és ez a legjobb jele a további hegymenetnek. A mechanizmus egyszerű: eladnak, sőt shortolnak, azonban a piac ellenük megy, ezért short pozícióikat kénytelenek zárni, ezzel további keresletet generálva.
A folyamat ilyenkor addig tart, amíg el nem hiszi a szereplők többsége, hogy most már örökké tart az erősödés, és akkor annak irányába kezdenek spekulálni. Ez történt decemberben és januárban is: decemberben még mindenki erősödést várt a vélt évvégi jegybaki intervenció miatt, ezért aztán az árfolyam esett, pláne, hogy az intervenció elmaradt. Ez a folyamat még 2 hétig tartott, akkor el is keseredtek a szereplők, pesszimisták lettek, a forint azóta pedig szakadatlanul szárnyal. Most, a 305-ös szintnél különösen sok elemzést lehetett olvasni, ami már az eladást javasolta, ezért is volt olyan valószínű, hogy az áttörés bekövetkezik.
Euró/forint |
Így volt az olaj is
A másik hasonló, remek példa az olaj közelmúltbeli mozgása. Tavaly ősszel kezdett esni, boldog-boldogtalan belevett, mondván, jön a korrekció. Az pedig csak nem jött, elesett a 70, majd 60 dolláros szint. 50-nél azonban megfordult a hangulat, megjelentek a 20 dolláros célárat vizionáló elemzések. Ebből sejteni lehetett, hogy érik a fordulat. Pár hetes 40 és 50 közti ingadozás után aztán fel is rontott a Brent 60 dollárig, lerázva a shortosokat (érdekes módon a WTI közben jóval kevesebbet, csak 53 dollárig emelkedett).
Van még erő
Ami a forintot illeti, sok kétkedő vélemény olvasható. Arra hivatkoznak, hogy nem érdeke az államnak az erősebb árfolyam, hisz deflációs hatású. Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyar államot minden más zavarja, csak a defláció nem. Hisz a defláció, avagy a minimális infláció már maga is egy kvázi rezsicsökkentés, aminek komoly politikai hozadéka van (ez az eurózóna szintjén nem merül fel, hisz 19 tagállam közös ügyéről van szó).
Ráadásul az erős forintárfolyam lehetővé teszi a kamatszint alacsonyan tartását, sőt akár a további jegybanki alapkamat csökkentést is. Így azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi forinterősödés senkinek sem rossz. Attól pedig még nagyon messze vagyunk, hogy a túlértékeltség felmerüljön, hisz 1-2 éve még a mostani, 300 fölötti szintet is elképesztően magasnak tartottuk. Így teljesen logikus folyamat lenne, ha az árfolyam tovább erősödve visszatérne a 2-essel kezdődő sávba, és tartósan ott is maradna. 270 fölött szó sem lehet túlértékeltségről.