Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint az aranyárfolyam alakulása immár hónapok óta feltűnő párhuzamot mutat a részvényindexek és az olyan kockázatosabbnak tartott nyersanyagok mozgásával, mint amilyen például a nyersolaj vagy a réz árfolyama. A jelenség ugyanakkor nem rendkívüli, már korábban is előfordult ilyesmi, csak éppen azzal a különbséggel, hogy erre többnyire kedvezően alakuló gazdasági folyamatok idején kerül sor. Bizonytalan időkben ellenben többnyire az inverz összefüggés a megszokott. Szokatlan most mindössze az, hogy az árfolyamok mozgásában megfigyelhető párhuzamokra nem a piaci hangulat jobbra fordulása vagy a konjunktúra élénkülése idején kerül sor, hanem éppen hogy egy válságokkal terhelt időszakban.
Érdemes visszatekinteni a múltba
Az aranyár rendhagyó viselkedésének megértéséhez érdemes visszamenni a pénzügyi válság kirobbanásának első évébe. Akkoriban egy hasonló kép rajzolódott ki, mint most: az év elején még emelkedett az aranyár, március közepén már a lélektanilag fontos 1 000 dolláros küszöb felett is jegyezték egy uncia árfolyamát, majd ettől kezdve az amerikai jelzáloghitel-válság fokozódása mellett, csökkenés vette kezdetét. Mire szeptember 15-én, a Lehman Brothers befektetési bank csődöt jelentett, már csak 750 dollárt kellett fizetni a nemesfém egy egységéért. Aztán az USA egykor volt negyedik legnagyobb brókerházának csődhírére következett egy felszökkenés 900 dollárig, de október közepétől már folytatódott tovább a kurzus eróziója.
A válság hullámainak világméretű tovaterjedése éppen ez idő alatt következett be, és ezt emelkedés helyett 15 százalékos mínusszal „honorálta” a sárga fém árfolyama. Az amerikai részvénypiac alakulását leképező Dow Jones index pedig ezzel egy időben 17 százalékot veszített az értékéből. Az aranypiac.hu szerint ahogy most, úgy akkor is, a rövidtávú befektetői horizontot tükröző kényszereladások a határidős piacokon állhattak az aranyár csökkenésének hátterében.
Tavaly 150 tonnával nőttek az aranykészletek
A határidős piacokon a szálakat nagyban mozgató intézményi befektetők többnyire részvényekbe, nyersanyagokba vagy más egyéb kockázatos eszközökbe fektetnek. Ők azok, akik válság idején arra kényszerülhetnek, hogy az ezeken az eszközkategóriákon elszenvedett veszteségeiket az arany- és persze más nyereséges pozícióik likvidálásával egyenlítsék ki. A likviditásszűke amúgy is sokaknál a befektetett tőke felszabadítását követelte meg az utóbbi időkben, mint ahogy tavaly nyáron a spekulatív pozíciók nyitásához szükséges letéti díjak megduplázása is gerjesztette az eladási hullámot az arany határidős piacán. Az akkori kiárusítás döntő szerepet játszott az árfolyam máig húzódó korrekciójában, melyre utalnak az amerikai árupiaci felügyelet (CFTC) heti statisztikái is. A statisztika szerint tavaly augusztus elején a nettó long pozíciók száma a COMEX-en elérte a 231.461 darabot. Azóta ez a szám az árfolyam hanyatlásával szinkronban alakulva mintegy harmadolódott.
Meddig tarthat a szokatlan viselkedés?
Ezek után kérdés, hogy az aranyár mostani szokatlan viselkedése meddig fog még eltartani. Négy éve nagyjából egy hónapon keresztül volt tapasztalható az a jelenség, hogy az arany jegyzése a krízis ellenére is együtt esett minden mással. Miután 2008. november elején a nagy árzuhanást követően új bázist épített a nemesfém, a hónap közepétől már beindult az árfolyam visszaemelkedése. Az év végére aztán ismét megközelítette az aranyár az október eleji szinteket, 2009 elején pedig az egyre inkább kibontakozó globális válság közepette tökéletes példáját láthattuk az arany menedék funkciójának, ami az arany-ETF-ek iránti kereslet ugrásszerű megnövekedésében is megmutatkozott.
Az aranypiac.hu elemzése szerint az arany árfolyamát alapvetően befolyásoló tényezőkben nem következett be érdemi változás az elmúlt hónapokban. A reálkamatok nagyon alacsony, sőt részben negatív tartományban vannak. Az euróövezet adósságválsága megoldatlan probléma, de túlságosan nagy az eladósodottság a többi fejlett országban és már a feltörekvők némelyikében is. A központi bankok tengeren innen és túl nem képesek megoldani a politikától rájuk terhelt hálátlan feladatot, a gazdaság élénkítését, továbbra is a monetáris lazítás az egyetlen varázsszó, ami talán némi hatást mutathat. Ez a legfőbb tartalékdevizák, a dollár, az euró, az angol font és a japán jen hitelét folyamatosan rombolja, ami a jegybankokat devizatartalékolási stratégiájuk állandó újragondolására készteti. Ennek eredményeként a központi pénzintézetek még soha nem vásároltak annyi aranyat, mint jelenleg.