Az áttörés már 2013-ban megtörtént, amikor 143 gigawattnyi megújuló energiaforrást állítottak üzembe, szemben a fosszilis energiahordozók 141 gigawattjával. A Bloomberg keddi konferenciáján bemutatott elemzés szerint az eltolódás csak gyorsulni fog, 2030-ban már négyszer annyi megújuló energiával bővítik a kapacitásokat, mint fosszilis energiával. Azt is elmondták, hogy ezen az olaj és gáz árának esése sem változtat. Az előrejelzés szerint főleg a napenergia súlya nő majd nagyon gyorsan.
Hiába az olcsó olaj
Hét ok, amiért a megújuló energia terjedését nem állítja meg az olcsó olaj – írja egy korábbi cikkében az amerikai hírügynökség. Az első, hogy nem helyettesíthetők egymással teljesen, az olaj főleg járművekben hasznosul, a napenergia pedig az elektromos hálózatban. Az olaj még 50 dollár alatti árfolyamnál is túl drága lenne elektromos áram előállítására.
A valódi fenyegetést nem is az olcsó olaj, hanem az olcsó áram jelentené a megújuló áramforrások számára, ám az áram ára továbbra is felfelé tart – említik második helyen. A harmadik érv, hogy a napelemek ára továbbra is folyamatosan esik, illetve hatékonyságuk növekszik. Negyedik, hogy az elektromos autók terjedése már 2010-től nem mutat összefüggést a benzinárakkal – ennek okaként több tényezőt is felsorolnak, például az üzemanyagokat terhelő igen magas európai adókat.
Állam bácsi, ne kavarj
Az ötödik érvük, hogy a benzinkutakon az árak nem estek annyit, mint a nyersolaj világpiaci ára (amely kevesebb mint felére süllyedt tavaly nyár óra). Itt az államok szerepe fontos, van, ahol adót emeltek (Kína), másutt az állami ártámogatást csökkentették (India). Hatodik helyen említik, hogy az olaj ára nem fog örökké ilyen alacsony maradni. Hetedik pedig, hogy a megújuló energiával foglalkozó cégekbe továbbra is ömlik a tőke.
A Mol közgazdászainak „Guruló Hordó” nevű blogja szerint "pár éven belül már nálunk is olcsóbb lehet naperőművet építeni, mint atomerőművet. És az egészben az a legjobb, hogy ehhez állami támogatásra sem lesz szükség". Ezt egyrészt a napelemek árának drasztikus csökkentésétől várják, de az áramtermelés decentralizálását is előre vetítik.
Kegyelemdöfés Orbán álmának?
Említik a német E.On példáját, amely tavaly bejelentette, hogy kettéválik, egy hagyományos kapacitásokkal rendelkező cégre és a jóval nagyobb növekedési potenciállal rendelkező megújuló üzletre. Arról a problémáról, mely szerint a napenergia (és a szélenergia) nem mindig áll rendelkezésre, a szakértők optimistán nyilatkoztak, azt várják, hogy a múltbeli technikai fejlődés folytatódik és a napközben termelt áramot el fogjuk tudni raktározni estére.
„Érik a kegyelemdöfés Orbán paksi álmának” címmel írt a témában cikket tegnap a Hvg.hu is, amelyben azt írják, hogy a Dániában működő tengeri szélenergia-termelő platformok áramtermelése jelenleg már olcsóbb, mint az Egyesült Királyságban majdan felépíteni szándékozott atomerőművé. Korábban 2020 körülire várták, hogy a szélerőművek termelte energia ára pariban legyen az összes többi energiatermelő technológiával, de most arra jutottak, hogy ez a helyzet tulajdonképpen már most előállt.
Kaliforniában az áram is zöldebb
Sőt, pusztán a termelési költségeket figyelembe véve a tengeri szélerőművek már olcsóbbak a CCGT-knél is, azaz a kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknél.
A napenergia terjedését jól jellemzi, hogy Kaliforniában egyetlen év alatt a felhasznált elektromos áram 1,9 százalékáról öt százalékára nőtt a napenergia aránya, elsőként érte el ezt a határt az USA tagállamai között – írja szintén a Bloomberg. Ráadásul ez még csak a napsugaras klímájú állam nagy áramtermelőinek számait tartalmazza, a háztetőkre szerelt napelemtáblák, amelyek szintén nagyon elterjedtek, nincsenek benne.
A vízenergiával együtt a megújuló áramforrások az állam felhasználásának több mint harmadát biztosítják. Úgy, hogy a vízenergia termelése egyébként felére csökkent az államot sújtó rekordsúlyosságú, 1200 éve nem látott mértékű szárazság miatt.
Német autópálya zajvédő falát napelemekkel borítják (fotó: Wikimedia Commons) |