Persze erre minden reményük meg van, bár még egy hónap van a zárásig. A karácsonyi hétvégén az arany unciánkénti ára 1651 dollár volt, ami öt százalékkal magasabb, mint az év utolsó kereskedési napjának meghatározó értéke, vagyis az 1574 dolláros ár. Nem is olyan rég még 10% felett járt az idei év dollárban mért árfolyamnyeresége az aranynál. Hogy az év végén most mégis minden annyira másként alakul, mint ahogy arra korábban számítani lehetett, arra nehéz igazán jó magyarázatot találni. Lehet egy nagy piaci szereplő keze a dologban, aki abban érdekelt, hogy az év zárónapjára mesterségesen nyomja le az árakat, de lehet szerepe benne az USA költségvetését megtizedelő, küszöbön álló fiskális szakadéknak. Ez a fogalom a költségvetési hiány csökkentése céljából törvényileg már korábban eldöntött adóemelésekből és kiadáscsökkentésekből álló, tehát automatikusan érvénybe lépő intézkedéscsomagot takar, amely ismét recesszióba, más szóval gazdasági szakadékba taszíthatja az Egyesült Államokat.
Az infláció egyelőre csak lehetőség, a hivatalosan mért pénzromlási adatok még nem jeleznek a „normálisnál” nagyobb mértékű drágulást. Jobban felpörögni a számláló valószínűleg majd csak akkor fog, amikor visszatér a bankok hitelezési kedve, és a gazdaság szereplőinek pangó aktivitása ismét életre kel. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium a héten felfelé módosította a gazdaság harmadik negyedéves növekedésének ütemét. Az már csak a GDP-számítás külön érdekessége, hogy a vállalatok készletberuházásai, azaz a megtermelt, de el nem adott javak is a nemzeti összterméket növelik. A jelentés meg is említi, hogy éppen ez a tétel volt a növekedés fő motorja, de az eladatlan készletek igencsak elgondolkodtató okát már nem firtatja. Az összképet az meg aztán pláne elrondítja, hogy a szolgáltatásokra költött fogyasztói kiadások és a vállalati beruházások a harmadik negyedévben csökkentek - írja az aranypiac.hu.
Mindenesetre aki ebben máris az amerikai gazdaság visszatérő erejét látja, az hajlamos lehet a főként biztonságos menedékként népszerű sárga nemesfémnek hátat fordítani, és inkább más befektetési eszközök, például a részvények felé kacsingatni. Korai lehet azonban az éledező konjunktúra felett érzett önfeledt öröm, hiszen nem csak a fiskális szakadék hagy még nyitva bőven kérdéseket, hanem az is, hogy a gazdaságok jegybanki pénzinjekciók nélkül, a maguk erejéből is életképesek-e.
Kik vesznek aranyat?
Úgy igazán nem akarnak ebben hinni sem az aranyra specializálódott befektetési termékeket kínáló ETF-alapok befektetői, sem egyes japán nyugdíjalapok, de maguk a jegybankok sem. A betéteseik pénzét fizikai aranyba fektető ETF-ek az elmúlt héten ismét újabb rekordra, 85 millió uncia közelébe tornászták fel aranykészleteiket. A Wall Street Journal pedig arról cikkezett, hogy néhány japán nyugdíjpénztár is felfedezte magának az aranyat és elkezdett bevásárolni. Emellett a feltörekvő országok jegybankjai is lankadatlanul veszik a sárga nemesfémet. A legfrissebb adatok szerint csak novemberben Brazília több mint 14, Oroszország majdnem 3, míg Fehéroroszország másfél tonna aranyat vásárolt, nem beszélve az őszi 3 hónapban több mint 25 tonna aranyat bespájzoló Irakról.
Az utóbbi öt hónap emelkedő trendje már december elején megtört az aranynál, és ezzel felsejlett egy további áresés lehetősége. Az azóta kirajzolódó markáns korrekció ennek ellenére váratlan fejlemény. Az erős támasznak gondolt 1.680 dollár környéki árfolyamszint ezúttal különösebb ellenállás nélkül esett el, nem úgy mint november első napjaiban, amikor még képes volt innét ismét emelkedőbe fordulni a jegyzés.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
