Tegnap késő délután óta jelentősen erősödött a dollár az euróval szemben, az EUR/USD egyre lejjebb kerül az 1,32-es szint alatt. A dollárt a Fed kedd este közzétett jegyzőkönyve kezdte erősíteni. Abból ugyanis arra lehetett következtetni, hogy az amerikai monetáris döntéshozók nem igazán rajonganak a QE3 ötletéért, azaz valószínűleg hiába várjuk az újabb amerikai monetáris lazítást. A jegyzőkönyv kikerülése után rövidesen hatalmasat erősödött a dollár az euróval szemben arra a várakozásra, hogy a Fed nem nyomtat több zöldhasút.
A dollár erősödése lehúzta a nyersanyagokat is, az amerikai WTI olaj ára 103 dollár alá került és jelentős esés volt az arany piacán is.
Ausztráliával is számolnunk kell
A mai esés sebességét felgyorsította a hajnali ausztrál hír, amely szerint az ország külkereskedelmi mérleghiánya váratlanul drasztikusan megnőtt februárban. Erre a hírre azért reagált különösen érzékenyen a piac, mert az ausztrál exporttermékek (szén, birkabőr, gyapjú, brikett, fémek) kivitele csappant meg jelentősen. A nagy ijedelmet elsősorban a kínai kereslet visszaesése okozta. A piaci szereplők amúgy sem emésztették még meg igazán azt az ellentmondást, hogy a hivatalos, és az HSBC általközzétett kínai feldolgozóipari adat között éles ellentmondás van, előbbi ugyanis a szektor javulását, utóbbi folyamatos lecsúszást jelzett.
Spanyolország: maňana-maňana
Mintha beteljesülni látszana a spanyol „néplélekkel” kapcsolatos vélekedés, amit jól tükröz a maňana-maňana (kb.„ejj ráérünk arra még”) spanyol szólás. A hatalmas ibériai ország olyan durván hagyta elszállni az államadósságát, a munkanélküliséget, a pénzügyi szektor kitettségét, az oktatás reformját, mintha azt soha senki nem kérte volna számon. Napok óta aggasztó hírek jönnek megint az euróövezet perifériás részeiről. A célkeresztben maradt Spanyolország, ahol hónapok óta mindenki számára köztudottan nagy a baj, viszont a piaci közösség csak akkor rántja elő a spanyol-kártyát, ha épen nincs más téma. Ma éppen meredeken megugrottak az euróövezet gyengébb pénzügyi helyzetű perifériális szuverén adósainak törlesztéskockázat-biztosítási árazásai a piac által gyengének minősített spanyol kormánykötvény-aukció után.
Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a Markit elemzői kimutatták, hogy az irányadó ötéves futamidejű spanyol állampapírok CDS középárfolyama hatalmas, 20 bázispontos emelkedéssel 457 bázispontra nőtt; ez az idei év eddigi legmagasabb spanyol CDS-árazása. A szerdára kialakult spanyol CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy egységnyi értékű, tízmillió euró ötéves spanyol államkötvényre jelenleg 457 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon, 20 ezer euróval drágábban, mint egy nappal korábban. A Markit felidézi, hogy Spanyolország a meghirdetett 2,5-3,5 milliárd eurós értékesítési célsáv legalján, 2,59 milliárd euróért tudott csak új kötvényeket eladni, az alacsony értékesítési célhoz mérten is gyenge túljegyzés mellett.
Az euróövezetből újabb rossz hír jött
Közben egy egyébként pozitív hír is rosszul csapódott le a piacon. A vártnál jobb lett márciusban az euróövezeti szolgáltatóipari beszerzési menedzser index, a Markit gazdasági kutatóintézet bejelentése szerint a hónapban 49,2 pontot ért el a mutató. Az elemzők kevesebbet, 48,7 pontot vártak, a februári 48,8 után. A eredmény azonban így is az ágazati teljesítmény növekedését jelző 50 pontos szint alatt van, sőt a feldolgozóipari mutatóval együtt azt vetíti előre, hogy az euróövezeti gazdaság - a tavalyi utolsó negyedévet követően - az első negyedév egészében is zsugorodott, vagyis már technikai recesszióba sodródott.
A Market szerint a magas olajárak márciusban tovább emelték a bekerülési árakat, ami a feldolgozóipari és szolgáltatói szektor számára egyaránt érezhető volt: a bekerülési árak inflációja kilenc hónapja a legmagasabb volt márciusban. Országonkénti bontásban a legnagyobb euróövezeti gazdaságokban - Németországban és Franciaországban - több havi mélypontra süllyedt a szolgáltatási szektor teljesítményét jelző mutató, bár még 50 pont felett maradt, míg Spanyolországban és Olaszországban 2-havi csúcsra nőtt, igaz csupán az 50 pont alatti tartományban.
Ugyanakkor a feldolgozóipari és szolgáltatói beszerzési menedzser index összesítéséből kialakuló átfogó mutató 49,1 pont lett márciusban, így elemzők úgy vélik, hogy az első negyedév egészében az euróövezet gazdasága nem tudott növekedést felmutatni, sokkal inkább zsugorodott. Ez, együtt a tavalyi utolsó negyedéves euróövezeti teljesítménycsökkenéssel már az jelentheti, hogy a zóna technikai recesszióba süllyedt.
Egyre nő a tét a forintpiacon
A forint második hete mutat inkább a gyengülés, mint az erősödés irányába, bár érdemi mozgás nem igazán látszik. A köztársasági elnök dolgozatlopása és az azt követő lemondás nem hatott a hazai eszközökre, részben az államfői státusz súlytalansága, részben a fennálló kormánypárti kétharmados többség miatt, ami gyakorlatilag azt jelöl elnöknek akit akar. Annál inkább reagál a hazai deviza arra a fokozódó elégedetlenségre, ami az IMF/EU tárgyalások csúszása miatt alakult ki. Két nagy elemzőház, a Societe Generale és a Nomura máris olyan jóslatokkal rukkolt elő, amelyek szerint a tárgyalások nem is jönnek létre és a forint emiatt bőven a 300-as euróval szembeni szint fölé kerülhet.
A kormány kommunikációja már nem hatja meg a forint piacát, nagyjából arra korlátozódik, hogy Fellegi Tamás mikor utazik Washingtonba, vagy vissza. A Matolcsy György vezette NGM kommunikációs csapatát pedig a piaci szereplők túl régen ismerik ahhoz, hogy bármilyen közleményükre reagáljanak. A forint határozottan gyengül, ugyanakkor a vesztesége messze nem végletes, a hazai deviza nem tört ki abból a sávból amelyben hetek óta mozog. A forintot főleg a nemzetközi hírek mozgatják és éppen ez a baj, ugyanis az európai (főleg spanyol) gondok eszkalálódása a hozamszintek további emelkedését, és ezzel a forint előnyének lassú elolvadását hozhatja.