A júniustól szeptember végéig tartó monszunidőszak határozza meg az 1.2 milliárd lakosú India 60 százalékának életének. Ha sok az eső az is baj, de ha aszályos az időszak az sem tesz jót a gyapotnak, a gabonaféléknek, a szójababnak, vagy a cukornádnak. Ha gazdag a termés, akkor a többletbevételekből halmozódnak fel azok a megtakarítások, amit a szubkontinens lakossága előszeretettel fektet be aranyba emberemlékezet óta.
Idén eddig a szükségesnél 20 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Ez viszont kihat a termésátlagokra. Ha kisebb a termés, akkor kevesebb lesz a bevétele a mezőgazdaságból élő mintegy 720 millió indiainak. Gondot nem csak a bevételkiesés jelent az érintetteknél, de a szerényebb termés miatt a mezőgazdasági termékek árának drágulása is várható, ami egyrészt infláció gerjesztő hatású, másrészt a nemzeti össztermékhez 15 százalékban hozzájáruló agrárium alulteljesítése fékezi a gazdaság egészének növekedését is.
A rossz termés tehát valójában kettős, egymással ellentétes hatással van az arany keresletére. A fokozódó infláció kedvez az aranynak, hiszen a pénzromlás ellen sokan védekeznek hagyományosan a vásárlóerőt a napi árfolyam-ingadozások dacára is hosszútávon konzerválni képes nemesfémmel. Ugyanakkor a jövedelemkieséssel az arany vásárlására fordítható pénzösszeg csökken különösen a vidéki, tradicionálisan gondolkozó néprétegeknél. Ők azok, akik nem virtuális bankszámlán tartják a megtakarításaikat, hanem előszeretettel viselik azt saját magukon ékszerek formájában. Az arany a jólét és a siker jelképe Indiában.
És ha már 700 millió ember vélekedik így, akkor az nem elhanyagolható vásárlóerő. Nemrégiben a Morgan Stanley befektetési bank elemzői egy kétezer fős közvélemény kutatást kiértékelve úgy becsülték, hogy 20 ezer tonna arany, mintegy ezer milliárd dollár értékben lehet jelenleg az indiai lakosság birtokában. Ez a teljes népességre vetítve fejenként közel 17 grammnak illetve nagyjából 800 dollárnak (mintegy 200 ezer forint) felel meg. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó nemzeti össztermék 3.700 dollárjához viszonyítva ez már jelentős érték.
Tavaly az indiaiak rekordot döntöttek, mert az Arany Világtanács becslése szerint körülbelül ezer tonna feldolgozott aranyat, a világban forgó mintegy 4000 tonnának a negyedét vásárolták fel. Idén azonban csökkent a vásárlási kedv. A második negyedévben a tavalyi azonos időszak felére esett vissza a kereslet, és a harmadik negyedév adatai is egy harmaddal elmaradhatnak az egy évvel korábbiakhoz képest. A kulcs azonban a negyedik negyedévben van, mert a betakarítási munkálatokat követően kezdődik Indiában az esküvői szezon. Szakértők attól tartanak, hogy a házasságkötési hónapok sem fognak segíteni az aranyvásárláson, noha akkoriban naponta (!) 10 ezer esküvőt tartanak, amikor rokonok dollár ezrekért vásárolnak ajándékot az ifjú pároknak.
Lohasztja az aranyvásárlási kedvet, hogy a vevőknek még soha nem kellett annyit fizetniük egy uncia aranyért, mint éppen most. Tavaly egy év alatt 50 százalékkal ment fel az arany rúpiában kifejezett ára, és bár a világpiaci árfolyam a tavalyi csúcsok óta 15 százalékkal mérséklődött, az árcsökkenés Indiában nem érzékelhető. Egyrészt a hasonló mértékben leértékelődött rúpia miatt, másrészt a sárga nemesfém forgalmazására az év eleje óta kirótt importvámok is drágítják a fogyasztók számára a nemesfémet, amelyből idén várhatóan 600-700 tonnányi kerül Indiába.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
