A szakvélemény szerint az EKB (Európai Központi Bank) alapos indokkal, az arányosság szem előtt tartásával vásárolhat államkötvényeket. "Az EKB széles hatáskörrel rendelkezik monetáris politikája terén" – szögezi le a szakvélemény, hozzátéve, hogy a program végrehajtása szükséges. Az Európai Bíróság döntése az ügyben az év második felében várható.
Nagyjából e hír közzétételével egy időben az euró/dollár keresztárfolyam, amelynek hónapok óta tartó esésében nagy szerepe van az EKB tervezett könnyítésének, államkötvény-vásárlásának, esni kezdett. Az ár 1,1800-ról 0,1740-re esett rövid idő alatt. Ezzel párhozamosan a forint is gyengült, 319,50-ről 320,50-re ment fel az euró ára, igaz, nemrég vissza is esett 320 forint alá.
Az euró újabb gyengülésében szerepet játszhatott az is, hogy „az Európai Központi Banknak kevés lehetősége maradt a szuverén államkötvény-vásárlásokon kívül arra, hogy elhárítsa a defláció veszélyét az eurózónában”– nyilatkozta Mario Draghi, a bank a Die Zeit német hetilapnak.
"Az EKB Kormányzótanácsának minden tagja elkötelezett, hogy teljesítsük a bank mandátumában szereplő feladatait, de természetesen különböznek a vélemények, hogy ezt hogyan tudjuk megtenni. Azonban nem olyan a helyzet, mintha korlátlanok lennének a lehetőségeink" – mondta az EKB elnöke.
Az amerikai és a japán jegybank korábban már élt a mennyiségi enyhítés lehetőségével, piaci elemzők abban bíznak, hogy az EKB valami ehhez hasonló kezdeményezést jelent be január 22-én, idei első kamatdöntő ülése után. Mario Draghi lapinterjúja tovább növeli a piaci várakozásokat, amelyek már egyébként is magasak, mert Benoit Coeuré, a Kormányzótanács tagjának keddi nyilatkozata szerint már előrehaladott stádiumban vannak a megbeszélések az újabb kötvényvásárlási programról.
A mennyiségi enyhítés legnagyobb ellenzője Európán belül a német központi bank. A Bundesbank véleménye szerint a QE levenné a terhet az Európai Unió tagállamainak válláról, és így nem lenne rajtuk nyomás, hogy gazdasági reformokat hajtsanak végre.