Egy Steve Siebold nevű szakember, a "How Rich People Think” (Hogyan gondolkodnak a gazdagok) című könyv szerzője közel három évtizedet töltött azzal, hogy gazdagokkal készített interjúkat az egész világon, és kutatta, hogy mi különbözteti meg őket a többi embertől. A Business Insider írása szerint az eredmény az volt, hogy ez nem annyira magával a pénzzel kapcsolatos, hanem inkább a mentalitásukkal. „A középosztály azt mondja az embereknek, hogy legyenek boldogok azzal, amijük van. Ráadásul a legtöbben rettegni kezdenek, ha pénzről van szó” – mondta a szerző.
1. Az átlagember szerint a pénz minden baj okozója. A gazdagok szerint viszont a szegénység.
Az egyszerű polgár agyát általában átmosták és azt gondolja, hogy a gazdagok mind becstelenek vagy legalábbis szerencsések. Sok alacsonyabb jövedelmű közösségben emiatt a meggazdagodás valósággal szégyen. „A legjobbak tudják,hogy a pénz nem garantálja a boldogságot, de könnyebbé és sokkal élvezetesebbé teszi az életet” – írja Siebold.
2. Az átlagember azt gondolja, az önzés bűn. A gazdag ember hiszi, hogy az önzés erény.
„A gazdagok mennek és megpróbálják boldoggá tenni magukat. Nem próbálják megjátszani, hogy megmentik a világot.” Az a baj, hogy a középosztálybeliek ezt negatívan értékelik, és ez szegényen tartja őket – írja az író. Ha nem tudsz vigyázni magadra, nem vagy abban a helyzetben, hogy bárki máson segíts. Nem adhatod oda azt, amid nincs – teszi hozzá.
A tömegek arra várnak, hogy kihúzzák az ő számaikat, és imádkoznak a fellendülésért. A nagy emberek eközben megoldják a problémákat – írja Siebold. A középosztálybeli hősök várnak valakire, lehet, hogy Istenre, lehet, hogy a kormányra, a főnökükre vagy a házastársukra. Az átlagemberek gondolkodása szüli ezt az életfelfogást, miközben egyre ketyeg az életük órája.
4. Az átlagember azt hiszi, a gazdagsághoz vezető út a hivatalos oktatással van kikövezve. A gazdagok a speciális tudás megszerzésében hisznek.
Sok világklasszis csak kevés hivatalos iskolát végzett, és vagyonukat további speciális szaktudás megszerzésével és értékesítésével halmozták fel. A tömegek meg vannak győződve arról, hogy a mesterfokozatok és doktorátusok megszerzése vezet a gazdagsághoz, többnyire, mert be vannak zárva saját gondolkodásmódjukba. A gazdagokat nem érdeklik az eszközök, csak a végeredmény.
5. Sokan a régi szép idők után vágyódnak. A gazdagok a jövőről álmodnak.
A maguk erejéből milliomossá lett (self-made) emberek azért lettek gazdagok, mert hajlandóak voltak nagy kockázatot vállalni, előrevetíteni álmaikat, céljaikat, ötleteiket egy ismeretlen jövőbe – írja Siebold. Akik azt hiszik, hogy a legszebb éveik már elmúltak, ritkán lesznek gazdagok, és gyakran boldogtalansággal és depresszióval küzdenek.---- A szenvedélyeikkel keresik a pénzt ----
6. Az átlagemberek a pénzhez érzelmileg viszonyulnak. A gazdagok logikusan gondolkodnak róla.
Egy többnyire okos, jól képzett és más szempontból is sikeres személy egyik pillanatról a másikra képes átalakulni egy félelemközpontú személyiséggé, akinek a legnagyobb pénzügyi ambíciója az, hogy békében vonuljon nyugdíjba. A gazdagok látják, mire képes a pénz és mire nem, a logika szemüvegén keresztül. Tudják, hogy döntő fontosságú eszköz, amely választási lehetőségeket és esélyeket kínál.
7. Az átlagemberek nemszeretem dolgokkal keresik a pénzt. A gazdagok a szenvedélyeikkel.
Az átlagember számára úgy tűnik, mintha a gazdagok állandóan dolgoznának. Pedig a felső tízezer egyik legokosabb stratégiája, hogy azt csinálja, amit szeret, és talál rá módot, hogy meg is fizessék érte. A másik oldalról, a középosztály olyan állásokat fogad el, amelyeket nem szeret, mert szüksége van a pénzre. Az iskolában és a társadalomban ugyanis arra tanították, kondicionálták, hogy a pénzkereset egyenesen arányos a fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel.
8. Az emberek alacsony elvárásokat támasztanak, hogy sohase kelljen csalódniuk. A gazdagok keresik a kihívást.
Pszichológusok és más szakemberek gyakran azt javasolják az embereknek, hogy alacsonyra tegyék az élettel szembeni elvárásaikat, hogy biztosan ne érje őket csalódás. Magas elvárások nélkül azonban senki sem vált volna gazdaggá vagy valósította volna meg álmait – írja a szerző.
9. A többség azt hiszi, hogy tenned kell valamit, hogy gazdaggá válj. A gazdagok azt hiszik, hogy lenned kell valakinek hozzá.
10. Az átlagemberek azt hiszik, pénz kell a pénzcsináláshoz. A gazdagok mások pénzét használják.
A lineáris gondolkodás szerint az embereknek először pénzt kell keresniük, hogy még többet kereshessenek, de az író szerint a gazdagok egy cseppet sem haboznak mások pénzéből megalapozni a jövőjüket. A gazdagok tudják, hogy nem számít, hitelképesek vagyunk-e valamihez. Az igazi kérdés az, „megéri-e megvásárolni, befektetni, harcolni érte”?---- Érzelem és kapzsiság irányít ----
11. Az átlagemberek azt hiszik, a piacokat a logika és a stratégia irányítja. A gazdagok tudják, hogy az érzelem és a kapzsiság.
A sikeres részvénypiaci befektetés nemcsak valamiféle különleges matematikai képlet kérdése. A gazdagok tudják, hogy a pénzügyi piacokat elsősorban a félelem és a kapzsiság mozgatják, és ezt a tényezőt figyelembe veszik a kereskedésnél és a trendeknél. Ez a tudás az emberi természettel kapcsolatban, és a kereskedésre átterjedő hatása stratégiai előnyhöz juttatja őket a vagyonuk felépítésénél.
12. Az egyszerű polgár a lehetőségein felül él. A gazdagok lehetőségeiken alul.
A gazdagok századokon keresztül tudták a titkot: először légy gazdag, aztán majd megengedheted magadnak. A gazdagok nem azért élnek a lehetőségeik alatt, mert annyira okosak. Hanem mert annyi pénzt keresnek, hogy megengedhetik maguknak, hogy királyként éljenek, miközben még mindig van dugiban egy fél királyságra való pénzük.
13. Az átlagember azt tanítja a gyermekeinek, hogyan éljenek túl. A gazdagok azt, hogy legyenek gazdaggá.
Az emberek azt mondják, hogy a gazdagok azt tanítják gyerekeiknek, nézzék le a tömeget, mert azok szegények. Siebold ezzel nem ért egyet, szerinte azt tanítják nekik, hogy az objektív valóság szemüvegén át nézzék a világot – oly módon, amilyen a társadalom valójában. Ha a gyerekek korán megértik a vagyon jelentését, valószínűbb, hogy később is törekedni fognak a megszerzésére.
14. Az átlagemberek hagyják, hogy stresszelje őket a pénz. A gazdagok megnyugvást találnak benne.
15. A középosztály inkább szórakozni szeret. A gazdagok inkább képezni magukat.
Bár a gazdagok nemigen foglalkoznak azzal, hogy a formális (hivatalos) oktatás segítségével növeljék gazdagságukat, mégis nagyra értékelik, ha jóval az iskola után is tanulhatnak, mondja Siebold. „Menj be egy gazdag ember otthonába, és azon dolgok egyike, amelyeket meg fogsz pillantani, egy hatalmas könyvtár lesz, amelyet önképzésre használnak azért, hogy még sikeresebbek legyenek. A középosztály ezzel szemben regényeket, bulvárirodalmat, szórakoztató magazinokat olvas” – teszi hozzá.---- Tudnak kockázatot vállalni ----
16. Az átlagember azt hiszi, a gazdagok sznobok. Pedig a gazdagok csak hasonló gondolkodásúakkal akarják körülvenni magukat.
A pénzhez való, a középosztályt mérgező negatív mentalitás az, aminek eredményeképp a gazdagok a gazdagokkal lógnak. A gazdagok nem engedhetik meg maguknak a pesszimista, fatalista hozzáállást, gondolatokat, amit gyakran sznobságként értenek félre. A felső tízezer sznobnak való megbélyegzése egy újabb módszer arra, hogy az átlagember jobban érezze magát saját magával és középszerű életútjával kapcsolatban.
17. A tipikus polgár a spórolásra összpontosít. A gazdagok a pénzkeresetre.
A szerző elmélete szerint a vagyonosak arra fókuszálnak, mit fognak azon nyerni, ha kockázatokat vállalnak, és nem arra, hogy megőrizzék, amijük van. Miközben a tömegek kuponokat gyűjtögetnek és spórolósan élnek, elszalasztják a nagyobb lehetőségeket. A gazdagok még a legnagyobb pénzszűke esetén is elvetik a tömegek filléres gondolkodásmódját. Mesterei annak, hogy ilyenkor is arra fókuszálják szellemi energiáikat, amire kell: a nagy pénzre.
18. Míg az átlagember óvatosan jár el a pénzügyekben, a gazdagok tudják, mikor kell kockázatot vállalni.
19. A kisemberek a nyugalmat szeretik. A gazdagok a bizonytalanságban is megtalálják a békéjüket.
A legtöbb embernek nehezére esik, hogy felvállalja a kockázatokat, amelyekkel milliomossá lehet, sokan nem szeretnek ilyen kihívásokkal élni. Fizikai, pszichikai, érzelmi nyugalom, elégedettség áll az átlagemberek gondolkodásának középpontjában. A felső osztálybeliek korán megtanulják, hogy milliomossá válni nem könnyű, és a nyugalom iránti vágy romboló lehet. Megtanulják, hogyan érezzék magukat nyugodtan folyamatos bizonytalanság közepette is.
20. Az átlagemberek nem kötik össze a pénzt az egészséggel. A gazdagok tudják, hogy a pénz életet menthet.
Miközben az USA-ban az átlagemberek az állami („Obamacare”) és vállalati egészségügyi ellátással kapcsolatban kapnak hajba egymással, a szupergazdagok magánbiztosítást kötnek. Itt egy éves díj lehetővé teszi, hogy a nap 24 órájában egy olyan magánorvos álljon a rendelkezésükre, aki csak egy szűk kört szolgál ki. Egyes gazdag környékeken ezek az orvosok már a páciensek közelében is laknak.
21. Az átlagember azt hiszi, választania kell a gazdagság és a nagy család között. A gazdagok tudják, hogy megkaphatják mindkettőt.
Az a meggyőződés, hogy a gazdagságnak a család rovására kell mennie, a szerző szerint nem más, mint megfutamodás, agymosás eredménye. „A gazdagok tudják, hogy mindent megkaphatsz, amit akasz, ha a kihíváshoz az elméd szeretettel és jóléttel közelít” – írja a szerző.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
