A kezdetek
Az államszocialista rendszerben nem volt szükség egyéni adókra, hisz a gazdaság nagy része közvetlen állami kézben is irányítás alatt működött, az állam oda tette a pénzt, ahová akarta, minden nála futott össze, mondhatni majdnem minden bevétel és kiadás az övé volt. A piacgazdaság alapjainak lerakása azonban megkövetelte többek között a személyi jövedelemadó rendszerére való átállást, és erre a célra ma 30 éve, 1987. július elsején jött létre az APEH.
Maga az SZJA 1988. január elsejétől indult, ekkortól a béreket bruttósítani kellett, vagyis az addigi bérekhez hozzáadni a fizetendő adót, és kijött a bruttó bér. A nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék egy részét is a munkavállaló fizeti azóta is, értelemszerűen ez is a bruttó és nettó bér különbsége lett.
Szülinap
A 30. születésnap alkalmából Tállai András, az a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára nyilatkozott. Elmondta, hogy 1988-ban 78 ezer gazdálkodót tartott nyilván az APEH, ma ennek tízszeresét, 747 ezer céget és vállalkozást. Az eltelt 30 évben az egyéni vállalkozások száma is több mint a duplájára nőtt, most megközelíti a 444 ezret. Viszont például 30 éve változatlanul él a vállalkozások egységes azonosítására alkalmas úgynevezett 11 pozíciós adószám. Ez még most is az adóigazgatási nyilvántartás alapja.
Mértékek
Tállai András emlékeztetett, hogy az adóreform első évében, 1988-ban még tizenegy szja-kulcs volt, és havi 66 667 forintos kereset fölött (az átlag hétszerese lehetett, ez ma kétmillió lenne) 60 százalék volt az adó. A rendszer ma már egykulcsos, a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalék, ezzel Magyarország ezüstérmes az Európai Unióban, csak Bulgáriában kell kevesebb adót fizetnie a lakosságnak a jövedelme után.
Persze a munkát terhelő elvonások ennek ellenére még igen magasak, tekintettel az egészségbiztosítási-, és nyugdíjjárulékra, a munkáltató által fizetett szociális adóra, és még két kisebb tételre. Így a munkavállaló bruttó béréből a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett még 18,5 százalék levonás szerepel, így a bér 33,5 százaléka a teljes levonás. Emellett a munkáltató még összesen 23,5 százalékot fizet, ami egyébként jelentős, 5 százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest, és a kormány tervei alapján ez a következő öt évben még 10 százalékponttal fog csökkenni.
Bevallás
Változott az adóbevallás módja is az idők során: eleinte csak papíralapú bevallás volt, amit az adózók többségének ki kellett tölteni (akinek csak fizetése volt, kitöltötte a munkahely). Azóta egyrészt a technikai fejlődésnek köszönhetően elterjedt az elektronikus bevallás, másrészt a NAV-ra átkeresztelt adóhivatal helyett sok adózó helyett már a hivatal készíti el a bevallást.
