TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A lakossági hitelállomány a kilencvenes évek második felében elért 4 százalékos GDP-arányos mélypontról közel tízszeresére nőtt 2009 őszére, úgy, hogy a devizahitelek aránya ezen belül sokkal gyorsabban ütemben emelkedett. 2008 őszére már az összes hitel több mint 70 százaléka nem forintalapú volt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2004-es éves jelentéséből kiderül, hogy a devizaalapú lakáshitel-állomány egy év alatt nyolcszorosára emelkedett, elérve az összes lakáshitel közel tíz százalékát. A devizahitelezésbe beszálló bankok köre is bővült: míg 2003 végén csupán három bank nyújtotta a devizás lakáshitelek több mint 90 százalékát, addig 2004 végén már tizenkét banknak volt egyenként egymilliárd forintot meghaladó kihelyezése.

Mi vezetett a devizahitelekhez?

A 2000-es években gyakorlatilag minden gazdasági és jogszabályi körülmény kedvezett a devizahitelek rohamos felfutásának. A folyamatot jogszabályi oldalról erősítette a devizaliberalizáció befejezése. Magyarország 2001-ben az uniós csatlakozás miatt liberalizálta a devizaműveleteket, azaz lehetővé tette a szabad tőkeáramlást. Ettől a pillanattól kezdve szabadon lehetett devizát az országhatáron keresztül mozgatni, forintkártyával külföldön fizetni, devizahitelt felvenni.

4. ábra: A lakosság hitelállományának alakulása (forrás: MNB)

4. ábra: A lakosság hitelállományának alakulása (forrás: MNB)4. ábra: A lakosság hitelállományának alakulása (forrás: MNB)
4. ábra: A lakosság hitelállományának alakulása (forrás: MNB)

Egy másik fontos lépés volt, hogy ebben az időszakban szélesítették ki a forint rögzített árfolyamsávját, ami váratlan mértékű erősödést hozott. Azt a megtévesztő látszatot keltve, hogy a forint további erősödésre van ítélve. Ennél is fontosabb volt, hogy az árfolyamsáv sokáig, egészen 2008 tavaszáig korlátozta az extrém árfolyamkilengéseket. Így éveken át sokan annak tudatában adósodhattak el devizában, hogy mindez természetes és állandó védőhalót jelent az egyébként is viszonylag erős forintnak.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2000-2005-ben mindenki úgy gondolta, hogy éveken belül csatlakozunk az eurózónához. Többször volt céldátum is kitűzve. A támogatott forinthitelek pedig olyan mértékben terhelték a költségvetést, hogy fokozatosan, 2003 végére ki kellett vezetni ezeket. Ez a két jelenség együtt játszott szerepet a devizahitelezés felfutásában.

A jogszabályi tényezők mellett több folyamat is erősítette a devizahitelek felfutását. Az olcsó hitelekből történő fogyasztás támogatta az egyébként gyengén teljesítő gazdaság növekedését, így különösen a mindenkori kormányoknak érdekében állt a hitelezés szabadon engedése.

Nem szólt sok a devizahitelek ellen

Ráadásul nemhogy a 2000-es évek elején, de még 2007-ben sem láthatta senki, mi történik a világgazdaságban 2008 őszén (Lehmann Brothers bedőlése Amerikában). És talán még 2009-ben sem számított senki arra, hogy a frank 2011 nyarára közel kerül ahhoz, hogy egyenértékű legyen az euróval – ezek olyan körülmények, amikre semmilyen magyar intézményi szereplőnek, semmilyen magyar politikusnak nem volt befolyása.

Szintén segítette az eladósodást, hogy nem volt könnyű a kockázatok megítélése. A hitelek nagy része mögött ugyanis ingatlanfedezet volt, ezért a szabályozók, főként a PSZÁF, jó darabig kifejezetten alacsony kockázatúnak minősítették az ügyleteket. A felügyelet ráadásul több banknál is célzottan vizsgálta a devizahitelezést, az eredmények pedig azt mutatták, hogy a kihelyezések a külső jogszabályok, illetve a bankok belső szabályzata, kockázatértékelése alapján is rendben vannak, a folyamat fenntartható.

Mivel a pénzintézetek környékéről nem érkeztek bajra utaló jelek, a bankok nagy profitokat termeltek, és hitelbedőlésre is csak elvétve volt példa, így jó darabig senki nem akarta visszafogni a hitelezést. A pénzintézetek egy sajátos öngerjesztő spirálba hajtották egymást, sőt a bankok mellett működő ügynöki és hitelközvetítői hálózat a jutalékok miatt különösen érdekelt volt a hitelfolyósítás felpörgetésében, egyik gerjesztője volt az agresszív hitelkihelyezésnek

A lakosság is hibázott

A pénzintézetek mellett a lakosság is hibázott. Mindenki jobban akart élni annál, amit a megszorításból megszorításba torkolló magyarországi realitás lehetővé tett volna. Ezért nagyon sokan erejükön túl adósodtak el. Emellett voltak, akik spekulálni akartak, az olcsó(nak gondolt) szabad felhasználású frankhitelt átváltva magas hozamú forintmegtakarításokon akartak proitálni – ez a stratégia egy ideig nyereséges is tudott lenni. A hitelfelvevők nagy többsége nem értette a devizaárfolyam mozgásában rejlő kockázatokat (erre több devizaper is épült) vagy nem akart vele foglalkozni, annyira olcsó volt a hitel a várható kockázathoz képest. Ám a szerződésben végül aláírásukkal vállalták a törlesztés kötelezettségét…

 Intézmény

 Amit tehetett volna

 Amiért nem tett semmit

 Kormány

jogszabályi korlátozások bevezetése

1. kockázatok rossz felmérése
2. politikai okokból nem hallgatott a szakértőkre

 Bankok

1. devizahitelek drágítása
2. szigorú hitelbírálat

1. profitelvárások teljesítése
2. ügyfelek elveszítésének megelőzése

 MNB

banki tartalékráta megemelése

1. nem a hitelezés
lassítására való
2. könnyen megkerülhető

 PSZÁF

banki tőkekövetelmények növelése

1. csak 2008-tól kapott erre lehetőséget
2. a Pénzügyminisztériumból diktáltak

 Lakosság

körültekintő, óvatos eladósodás

1. rövid távon sokkal többet
akart vásárolni
2. kockázatok rossz felmérése

A válság megoldására több éves érdekegyeztetések után az MNB mondta ki a kötelező akciótervet 2014 végén: forintosítani kell a deviza-, és deviza alapú jelzáloghiteleket, függetlenül attól, hogy azok ingatlanvásárlási vagy szabad felhasználású céllal kerültek felvételre. A devizahitelek elszámolását 2015. február 1. napjára kellett elkészíteni. A forintosítás egységes szabályok alapján (tehát pl. fix EUR és CHF-átváltási árfolyamon) történt meg. Az átváltást követően érdemes volt szétnézni a piacon, kedvezőbb lehetőség esetén pedig kiváltani a hitelt akár bankon belül, akár más banknál is.

Ezzel a bankok el tudták tüntetni az adósok árfolyamkockázatát, de jelentős tőkeveszteséget szenvedtek el, amit csak részen kompenzált a megelőző években megszerzett nyereség (azt visszaforgatták a hitelezésbe). Az ügyfelek közül sem mindenkinek volt kedvező a fix forintosítási átváltási árfolyam, így volt, aki kérte, hogy ne forintosítsák.

Az MNB szigorú büntetésekkel és átfogó vizsgálatokkal szabályozta a forintosítás folyamatát a bankszektorban. Egyes devizahiteles perek még napjainkban is folynak.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Kölcsönből autó megtakarítás nélkül? Most különösen észnél kell lenni
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 23. 13:31
A szokottnál is óvatosabban kell kezelnünk a pénzügyeinket, kiadásainkat a koronavírus-járvány miatt, és nem kivétel ez alól az autóvásárlás sem. Ha hitelből oldanánk meg, érdemes lehet vállalni az extra költségeket a biztonságért.
Személyes pénzügyek 2021 közepéig nem kellene törleszteni a hiteleket!
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 19. 11:37
De nem mindenkinek, csak a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkozottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára.
Személyes pénzügyek Karanténba mennek-e a külföldön dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 7. 19:03
Senki sem tudja valójában, hogy aki Ausztriába vagy más országba jár dolgozni a határ 30 kilométeres sávján túl, az hazajöhet-e két hetes karantén nélkül, vagy sem. A jogszabály nem egyértelmű, a határátkelőkön pedig nincs egységes gyakorlat. Az ingatlanalapok eddig jól átvészelték a válságot.
Személyes pénzügyek Ilyen is ritkán van: a kockázatosnál akár olcsóbb is lehet a biztonságosabb lakáshitel
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 19:05
Az augusztus végén elérhető jelzáloghitelek között találni olyan minősített fogyasztóbarát kölcsönt, ami árban a változó kamatozású hitelekkel vetekszik, sőt, olcsóbb is lehet.
Személyes pénzügyek A továbbtanulás a legjobb befektetés?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 15:37
A diploma megszerzésének egyik előnye, hogy az általunk vágyott szakmában dolgozhatunk. A másik, hogy a diplomások jóval többet keresnek. Így nagyon érdemes megtalálni a megoldást a tanulmányok finanszírozására és befejezésére.
Személyes pénzügyek Most érdemes kiváltani a régi hiteleket
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 16:31
A koronavírus miatt az év végéig bevezetett hitelmoratórium sok mindenre ad lehetőséget. Amellett, hogy a krízis idején legalább a hiteltörlesztéssel nem kellett foglalkozni, a Bank360.hu szakértői szerint a mostani időszakot ki lehet használni arra is, hogy elgondolkodjunk a régi hitelek kiváltásán.
Személyes pénzügyek Mi lesz veletek, Ausztriában dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. augusztus 30. 06:04
Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma kevés híján visszaállt a válság előtti szintre júliusban, egy jelentősebb, közel hatezer fős ugrás után. A többi ország polgárai jóval kisebb számban találtak munkát a nyár közepén, igaz, náluk a tavaszi visszaesés is kisebb volt. Frissítés: Az Ausztriában dolgozó magyarokat nem hivatalos információk szerint teljesen kivehetik a határzár alól.
Személyes pénzügyek A mai nem egy szokásos szombat: adunk egy több ezer forintos tippet az autósoknak
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 29. 08:48
Több fővárosi kerületi honlapon is figyelmeztetik az autósokat: hiába van szombat, a fizetős övezetekben ma nem parkolhatunk ingyen - ez természetesen azokra a vidéki nagyvárosokra is igaz, ahol van közterületi fizetős parkolás. Aki erről megfeledkezik, mikuláscsomagot talál majd a szélvédőjén.
Személyes pénzügyek Eddig 44 ezer anya élt az adókedvezménnyel
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 19. 06:32
A mentességgel 380 milliárd forintot spórolhattak a gyermekes szülők.
Személyes pénzügyek Ekkora önerő kell egy élhető lakás megvételéhez
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 18. 15:24
Összesen mintegy 5-6 millió forintos önerő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy élhető méretű lakást vásároljunk. Ám hitelfelvétel nélkül biztosan nem úszhatjuk meg a lakásszerzést – vélik a Duna House szakértői. 
hírlevél