A jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. Július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - ismertette Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A nyugdíjasok ma számíthatnak a kormányra, amely olyan többgenerációs országban gondolkodik, ahol az időseknek is több megbecsülés jut. A változtatás a jelenlegi keresetükhöz képest 14 százalékos megtakarítást jelent az érintetteknek. A havi bruttó százezer forintos megbízási díjból most 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle az szja-t és a járulékokat. Július 1-től csak az szja jön szóba, így akkor már 85 ezer forint jár az érintetteknek. Százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forinttal több marad a nyugdíjas munkavállaló zsebében – magyarázta a tisztségviselő.
Egyre több nyugdíjas dolgozik
Az adatok szerint több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik júliustól a szabályváltozás 14 százalékkal emeli a nettó fizetésüket. A kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.
Amikor 2019. elején a járulékmentességet bevezették a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál, akkor 75 ezer időskorú tevékenykedett ilyen formán. Idén februárban már 129 ezer nyugdíjast foglalkoztattak a cégek munkaviszonyban. A koronavírus-válság hatására, áprilisban valamelyest csökkent a létszám, mintegy 109 ezerre, de még a járvány mélypontjának számító hónapban is lényegesen több nyugdíjast foglalkoztattak, mint 2018-ban.
Tállai András szerint ezért is nagyon időszerű most a járulékkedvezmény kiterjesztése minden dolgozó nyugdíjasra. A szabály a gazdasági szereplőknek is kedvez - jegyezte meg. Egyrészt azért is, mert a korábban nyugdíjba vonult szakemberek felvételével olyan tapasztalat és tudás kerülhet a cégekhez, szervezetekhez, amely a legnagyobb hozzáadott értéket jelentheti. Másrészt júliustól 17 százaléknyi közterhet takaríthatnak meg, ha nyugdíjast alkalmaznak, ugyanis a cégek, a szervezetek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól - tette hozzá.
A kedvező szabályok kiterjednek a nyugdíjas egyéni és a társas vállalkozókra is - közölte az államtitkár. A nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot júliustól, és a cégeknek sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Kiszorítanák a katásokat?
Eközben a KATÁ-t a tervek szerint durván szigorítják, ami heves reakciókat vált ki az érintettek körében. Erre egy jó példa:
A KATÁ-t sikerült kinyírni egyetlen huszárvágással (…) hogy a hülyeség még jobban tomboljon, a számlát befogadó cégnek kell nyilvántartani és befizetni azt. Ergo egyetlen rendes cég sem fog katás számlát befogadni (…) Miután ügyesen az evát is megszüntették, semmi nem maradt a kisvállalkozóknak, eredményesen visszalőttük az országot a kilencvenes évekbe. (…) Fiúk, ha adót akartok emelni, miért nem azt mondjátok? (…) Nem lenne baj, ha adót emelne a kormány, az sem, ha sávossá tenné a KATÁ-t. A baj az, hogy olyat csinál, aminek jobb esetben semmi értelme és csak dilettánsok, rosszabb esetben szándékosan akarnak vállalkozásokat kiszorítani – írja a Kiszámoló blog.
A botrány folytatódik.
