|
| Villámlás Budapest felett 2015. május 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Az elmúlt hétvége ismét a jégveréstől, vihartól, felhőszakadástól volt hangos – egy hét alatt csak a második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő Groupama Garancia Biztosítóhoz több mint 1300 kárbejelentés érkezett, a bejelentett kárösszeg közel 100 millió forint.
A bejelentéseknek körülbelül harmada (közel 450) villámlásokhoz kapcsolódik, ezen belül is a villámcsapások másodlagos hatásai miatt érkezett különösen sok (422) bejelentés. Ugyancsak jelentős számban (236) érkeztek kárbejelentések a jégverés miatt. Ha eehez hozzávesszük, hogy megérkezett az első – igaz, komolyabb gondot nem okozó – nyári árhullám is, azt mondhatjuk, hogy tombol a viharszezon.
Ez még semmi?
A biztosítók kissé másképp közelítik meg a kérdést, s – egyelőre nem aggódnak. Mint azt a K&H Biztosítónál elmondták, néhány kisebb, regionális vihartól, jégesőtől eltekintve az országos pusztító viharok hiánya megmutatkozik idén a károk alacsonyabb számában is. Tavaly ugyanebben az időszakban már több mint a duplája volt a bejelentett viharkárok száma – emlékeztettek. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkező elemi károk, bár gyakran szokatlan időszakokban és nagyobb intenzitással jelentek meg, de biztosítási szempontból nem minősíthetőek katasztrófa méretűnek – tették hozzá a Groupama Biztosítónál is.
Maják Viktor, az UNION Biztosító kommunikációs igazgatója a Privátbankár.hu-nak elmondta, az utóbbi időszakban nem történtek olyan természeti katasztrófák, amelyek a viszontbiztosítási piacon jelentősebb díjemelkedést okoztak volna, így emiatt az ügyfelek sem szembesülnek díjemeléssel.
Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária kárszakmai és kárfelvételi irányítási igazgatója szerint a lakásbiztosítási árazásnál több év kártapasztalatát célszerű figyelembe venni, kiszűrve ezáltal egyes extrém káralakulású évek negatív tapasztalatát. Az elmúlt évek magyar katasztrófakárai általában még belül voltak a viselhető szinten mert bár növekedett a gyakoriság (sok vihar, kisebb jégverés kár volt), nem voltak úgynevezett nagykárok – ez alól csak 2010 volt a kivétel. Miután pedig a hazai biztosítók le tudták rendezni a károkat, nem fordultak a viszontbiztosítókhoz, így ott sem vot indok az áremelésekre.
Nincs mód áthárításra?
Persze, komoly kérdés, hogy abban az esetben, ha nagyobb lenne a baj, lehetne-e bármit tenni. Mint arra a piacvezető lakásbiztosító, az Aegon lakásbiztosítási üzletág vezetője, Szurgyi Nándor emlékeztetett: a piacon a díjak évek óta stagnálnak, így a természeti károk miatti kárkilengések a díjakban nem jelentek meg, a jelenleg rendelkezésre álló tényszámok alapján nem látnak indokoltnak komolyabb beavatkozást az árazásba. A Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, Pandurics Anett szerint sem a biztosítási díjban, sem pedig a viszontbiztosítás díjában nem lelhető fel a kárgyakoriságból adódó díjváltozás. A díjak tekintetében nagyon komoly a verseny az ügyfelekért, így ott egy kiugróan rossz év miatt vagy az esetlegesen romló kártendenciák miatt nem lehet díjat emelni.
Területi díjak is jöhetnek?
Ugyanakkor – miként arra a Groupamánál is felhívták a figyelmet – bár az elemi károk nagyobb gyakoriságát egyelőre nem érvényesítették a díjakban, ám folyamatosan figyelik a károk alakulását, jellegüket, területi eloszlásukat, az okozott károk mértékét. Amennyiben ezek már trendszerűen változnak, akkor hosszú távon valószínű, hogy felül kell vizsgálniuk árképzésünket.
Ezt állítják az oroszok. Az ukránok meg azt, hogy valóban kilőtték őket. 
