|
| Villámlás Budapest felett 2015. május 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Az elmúlt hétvége ismét a jégveréstől, vihartól, felhőszakadástól volt hangos – egy hét alatt csak a második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő Groupama Garancia Biztosítóhoz több mint 1300 kárbejelentés érkezett, a bejelentett kárösszeg közel 100 millió forint.
A bejelentéseknek körülbelül harmada (közel 450) villámlásokhoz kapcsolódik, ezen belül is a villámcsapások másodlagos hatásai miatt érkezett különösen sok (422) bejelentés. Ugyancsak jelentős számban (236) érkeztek kárbejelentések a jégverés miatt. Ha eehez hozzávesszük, hogy megérkezett az első – igaz, komolyabb gondot nem okozó – nyári árhullám is, azt mondhatjuk, hogy tombol a viharszezon.
Ez még semmi?
A biztosítók kissé másképp közelítik meg a kérdést, s – egyelőre nem aggódnak. Mint azt a K&H Biztosítónál elmondták, néhány kisebb, regionális vihartól, jégesőtől eltekintve az országos pusztító viharok hiánya megmutatkozik idén a károk alacsonyabb számában is. Tavaly ugyanebben az időszakban már több mint a duplája volt a bejelentett viharkárok száma – emlékeztettek. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkező elemi károk, bár gyakran szokatlan időszakokban és nagyobb intenzitással jelentek meg, de biztosítási szempontból nem minősíthetőek katasztrófa méretűnek – tették hozzá a Groupama Biztosítónál is.
Maják Viktor, az UNION Biztosító kommunikációs igazgatója a Privátbankár.hu-nak elmondta, az utóbbi időszakban nem történtek olyan természeti katasztrófák, amelyek a viszontbiztosítási piacon jelentősebb díjemelkedést okoztak volna, így emiatt az ügyfelek sem szembesülnek díjemeléssel.
Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária kárszakmai és kárfelvételi irányítási igazgatója szerint a lakásbiztosítási árazásnál több év kártapasztalatát célszerű figyelembe venni, kiszűrve ezáltal egyes extrém káralakulású évek negatív tapasztalatát. Az elmúlt évek magyar katasztrófakárai általában még belül voltak a viselhető szinten mert bár növekedett a gyakoriság (sok vihar, kisebb jégverés kár volt), nem voltak úgynevezett nagykárok – ez alól csak 2010 volt a kivétel. Miután pedig a hazai biztosítók le tudták rendezni a károkat, nem fordultak a viszontbiztosítókhoz, így ott sem vot indok az áremelésekre.
Nincs mód áthárításra?
Persze, komoly kérdés, hogy abban az esetben, ha nagyobb lenne a baj, lehetne-e bármit tenni. Mint arra a piacvezető lakásbiztosító, az Aegon lakásbiztosítási üzletág vezetője, Szurgyi Nándor emlékeztetett: a piacon a díjak évek óta stagnálnak, így a természeti károk miatti kárkilengések a díjakban nem jelentek meg, a jelenleg rendelkezésre álló tényszámok alapján nem látnak indokoltnak komolyabb beavatkozást az árazásba. A Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, Pandurics Anett szerint sem a biztosítási díjban, sem pedig a viszontbiztosítás díjában nem lelhető fel a kárgyakoriságból adódó díjváltozás. A díjak tekintetében nagyon komoly a verseny az ügyfelekért, így ott egy kiugróan rossz év miatt vagy az esetlegesen romló kártendenciák miatt nem lehet díjat emelni.
Területi díjak is jöhetnek?
Ugyanakkor – miként arra a Groupamánál is felhívták a figyelmet – bár az elemi károk nagyobb gyakoriságát egyelőre nem érvényesítették a díjakban, ám folyamatosan figyelik a károk alakulását, jellegüket, területi eloszlásukat, az okozott károk mértékét. Amennyiben ezek már trendszerűen változnak, akkor hosszú távon valószínű, hogy felül kell vizsgálniuk árképzésünket.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
