A “silver surfer” – ezüst szörföző nevet adták külföldön az ötven év feletti internet-használóknak, de van, hogy más korhatárt használnak. (Egyébként egy szuperhős-sorozat címe is.) Már a fogalom léte is jelzi, hogy helyzetük speciális, sokszor másfajta problémákkal szembesülnek, mint a fiatalabbak.
Egyes források szerint ennek a csoportnak a létszáma drámaian megnőtt az utóbbi években vagy az utóbbi évtizedben. Az idősebbek felfedezték, mi mindenre jó a net, és ma már sok időt töltenek a keresőoldalak, az internetes áruházak előtt. A Wikipedia kissé régi szócikke egyenesen azt állítja, hogy több időt, mint a 18-24 évesek, bár valószínűleg a mobilozást ekkor még nem számolták internetezésnek.
A messze élő rokonokkal, barátokkal pedig ma már az idősek nagy része is a közösségi oldalakon tartja a kapcsolatot. De milyen speciális problémáik vannak?
Biztonságos?
Mennyire érzik magunkat biztonságban az internetezők, okostelefon-használók? Mennyire tudják felmérni tetteik következményeit? Hogyan tudják kezelni az újításokat, frissítéseket? – erre kereste a választ a a német Bertelsmann Alapítvány közvélemény-kutatása.
Eszerint csak alig több mint minden harmadik idős szörföző érzi magát biztonságban internetezés közben, a 70 éven felüliek 36 százaléka. A felmérésben eközben az összes korcsoportban majdnem fordított volt az arány, átlagosan a 63 százalék biztonságban érezte magát.
Otthon, önállóan, függetlenül
A 17-29 évesek körében pedig 79 százalék volt ez az arány, tehát a fiatalok túlnyomó többségének nem volt ilyen problémája. De a hatvanasoknak is csak 41 százaléka netezett nyugodtan. Az idősebb generációknál tehát van bőven pótolnivaló a digitális kompetenciák (szakértelem) terén – vonták le a következtetést.
Az alapítvány emlékeztet rá, hogy az idősebb generációk számára is nagy lehetőségeket nyújt az internet. Lehetővé teszi, hogy sokáig önállóan élhessenek saját otthonukban, akár falunk, akár városban. Ha ugyanis mozgásukban korlátozva kénytelenek élni, az interneten megrendelhetik a szükséges termékeket és szolgáltatásokat. Ezen kívül folyamatosan kommunikálni tudnak a családdal és a barátokkal.
Internetes rászorultság
Ehhez azonban az kell, hogy képesek legyen kezelni az ehhez szükséges internetes szolgáltatásokat, eszközöket. Az összes megkérdezett korosztály 64 százaléka inkább jónak ítélte meg saját digitális ismereteit, de míg ez a fiataloknál 89 százalék, addig a hatvanasoknál 50, a hetven felettieknél csak 36 százalék.
Talán ijesztő, de a megkérdezett lakosság 76 százaléka már úgy érzi, hogy erősen rá van szorulva az internetre az információszerzésnél. Ugyanez 68 százalék a családi és baráti kapcsolatok területén, de csak 27 százalék a hatóságokkal való kapcsolattartásban. Szinte mindenki azt várja egyébként, hogy az internet szerepe csak tovább fog nőni.
Kezelni a jövő technológiáit
Az alapítvány azt javasolja, hogy alacsony önköltségű oktatással bővítsék az idősek digitális ismereteit Németországban. Sokat segíthetnek például önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek. Így a nyugdíjasok tovább élhetnek független életet saját megszokott, otthoni környezetükben. Az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy egész életükben tanuljanak – írja a tanulmány.
Felsorolnak egy sor olyan technológiát is, amelyek ma még nem léteznek, vagy csak csírájukban, kísérleti, kezdetleges formában. Ilyenek az önvezető autók, az “okosotthonok”, a beszéddel irányítható személyi asszisztensek, a kiszolgáló robotok és egyes “e-egészségügyi” megoldások. Általában, a mesterséges intelligencia várható gyors terjedése.
Ezek a jövőben nagy mértékben befolyásolhatják az idős emberek életét – feltéve, ha tudják majd őket kezelni.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
