Tízből már hét magyar lakástulajdonost vagy bérlőt ért valamilyen kár a lakásában az elmúlt tíz évben, és bár sok magyarnak van biztosítása ezekre az esetekre, nem sokat tudunk magukról a szolgáltatásokról. Az OVB Magyarország kutatása szerint a biztosítottak harmada öt éve nem módosította a szerződését, a válaszadók fele pedig nem tudja, hogy pontosan mekkora összegre biztosított a lakása. Ezen kívül a megkérdezettek majdnem 10 százalékának fogalma sincs, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítása, ezt közölte a cég a Privátbankár.hu-val.
| Hiába az egyre szeszélyesebb időjárás, vihar ellen sem biztosítják magukat a magyarok. >>> |
Utóbbi különösen kellemetlen, mivel elképzelhető, hogy a károsultnak van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj. Biztosítást egyébként nem csak a lakással rendelkezőknek, de az albérlőknek is érdemes kötni, ám itt is vannak hiányosságok, a felmérés szerint ugyanis a bérlők fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e biztosítással. Ezt érdemes már a szerződéskötéskor tisztázni a későbbi problémák elkerülése végett. Társasházak esetén ráadásul az épületbiztosítás egyes részei kiterjedhetnek az egyes lakásokra, így fölöslegesen fizethetünk ugyanazokért az elemekért, ezt is érdemes átbeszélni.
Túl vagy alulbiztosítani – mi a jobb?
Fontos először is tisztázni, hogy mi az a „biztosítási összeg”. Ez a biztosító teljesítési kötelezettségének a felső határát takarja, ami amellett, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével is. Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól, alul vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Előbbi esetben, a fedezetben kisebb értékkel vagy egyáltalán nem szerepel az adott vagyontárgy. Ekkor a biztosító a kárt nem teljes mértékben, hanem pro-ráta alapján arányosan téríti meg.
Vagyis ebben az esetben egy 100.000 Ft értékű, de csak 50.000 Ft-ra biztosított vagyontárgy esetében például a biztosító csak a kár 50 százalékát fogja kifizetni akkor is, ha a kár kevesebb, mint 50.000 Ft. Túlbiztosításról pedig akkor beszélhetünk, ha a szerződésben magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, ami indokolatlan többletdíjat eredményez. Kár esetén a biztosító legfeljebb a tényleges értéket fizeti, ezért felesleges több díjat fizetnünk az indokoltnál.
Hiába alacsony az infláció, egyelőre marad az árrés-stop. 
