A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a mai nappal kiadta a biztosítási termékek bemutatását, összehasonlítását szolgáló és a biztosításközvetítés során használt elektronikus felületekhez kapcsolódó ajánlását. Nagy Koppány, az MNB biztosítási- pénztári- és közvetítőkkel foglalkozó igazgatóságának vezetője szerint a ma megjelenő ajánlásban foglaltak alkalmazását a felügyelet szeptember 1-től ellenőrzi majd. A tapasztalatokat év végével méri majd az MNB, amit 2016. első negyedévében publikálják majd.
Egyre többen hasonlítják össze az ajánlatokat
Az interneten az érintettek 56 százaléka már összehasonlítja az ajánlatokat, s 39 százalékuk vásárol is terméket az interneten. A termékek közül 36 százalékuk a biztosítást jelölte meg olyan termékként, amelyet már vásárolt az interneten. A biztosítási területen belül a top 5 online alkusz közvetíti a kgfb-szerződések 54 százalékát, s a biztosítások értékesítésének 32 százaléka köthető ezekhez az alkuszokhoz.
Komoly, hosszú vita volt a szabályozásról, amely onnan indult, hogy létezik-e online alkusz, létezik-e online értékesítés. Kérdés sem férhet hozzá, hogy az internetes értékesítésnek számos előnye van, hiszen például mindeddig a legtökéletesebb transzparenciát tudja felmutatni, gyors, egyszerű a szerződéskötés lehetősége és az sem megkerülhető, hogy bizonyos üzletágakban – például a kgfb-piacon – immár online dominancia van.
A szabályozás fontosságát támasztotta alá az is, hogy a biztosításközvetítők között immár az első 16 legnagyobb árbevételű alkusz között 5 online alkuszcég volt megtalálható. Ugyancsak alátámasztja a szabályozás szükségszerűségét, hogy számos gyakorlati tapasztalat miatt problémák is felmerültek a területen.
Félrevezető, pontatlan információk
Nagy Koppány szerint ezek közé tartozott az, hogy nehezen voltak elérhetőek az információk az üzemeltetőkről, nem volt teljes körű a tájékoztatás, nem volt megfelelő szintű az ügyfélmerés (a felület komoly korlátokat jelent e téren), és sok alkalommal találkoztak félrevezető, pontatlan, vagy nem naprakész felületet is.
Az előkészítés során a felügyelet találkozott olyan esetekkel, ahol nem volt objektív az összehasonlítási sorrend, sérült az alkuszi függetlenség – például úgy, hogy a biztosító megbízásából kiemeltek ajánlati részeket, illetve sok esetben hiányoztak a megfelelő alkuszi megbízások.
Az ajánlás célja
Ezek a problémák miatt volt szükség az ajánlásra, amelynek célja az, hogy átlátható, egyértelmű tájékoztatás, tisztességes és korrekt tanácsadás történjen. Biztosítani akarják, hogy a személyes kapcsolat hiánya ellenére megfelelő legyen az igényfelmérés, az igényekhez való igazodás. Nem szabad, hogy a fogyasztói érdek csorbuljon az értékesítési csatorna korlátai miatt – hangsúlyozta Nagy Koppány, aki szerint önmagában konfliktust mutat, hogy nem pusztán értékesítési csatornáról van szó, hiszen az ügyfélnek az alkusz a kárrendezésben is kell, hogy segítsen.
Az árverseny mellett a szolgáltatói versenyt is erősítenie kell a biztosításközvetítőknek – mondta Nagy Koppány. Ennek ugyanakkor némileg határt szab, hogy az alapelvárásokon túl (érthető, egyszerű, naprakész legyen a tájékoztatás) az alkuszoknak lehetőség szerint a piac minél nagyobb szeletét kell bemutatniuk az ügyfeleknek, illetve pontosan jelezniük kell azt, ha csak egy szűk szegmenst mutatnak meg az ügyfélnek.
Az ügyfél igényeinek megfelelően
A törvényben „kielégítő számú ajánlat” bemutatása az előírás, ennek nagyságrendjét ugyanakkor nem határozták meg. A Privátbankár.hu kérdésére Nagy Koppány azt mondta, nem azt várja el, hogy egy ügyfélnek minél több ajánlat legyen bemutatva, hanem azt akarják elérni, hogy az ügyfél igényeinek megfelelő felmérése alapján a számára valóban megfelelő ajánlat kerüljön bemutatásra.
Elvárás lesz, hogy a szolgáltatások összehasonlítása a lehető legszélesebb körű paraméterek mellett történjen – meg kell mutatni az önrészt, a biztosítási összegeket, a kiegészítő fedezeteket és azok költségét, a kizárásokat illetve az ajánlathoz tartozó esetleges többletszolgáltatásokat. Az ajánlás megtiltja, hogy az alkusz a biztosító megbízásából bármely társaság ajánlatait bármilyen módon kiemelje.
Arra a felvetésre, hogy ennek csak az vethetne véget, ha – az ipari biztosításokhoz hasonlóan – nem a biztosító, hanem az ügyfél fizeti az alkuszt (amely az ő képviselője), az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy már eddig is születtek jutalékszabályok. Ezen felül napirenden van az IMD II, az úgynevezett közvetítői direktíva kidolgozás, amely újragondolja majd a közvetítői jutalékrendszert. Ezt hazánk is át fogja venni, de adott esetben ennél szigorúbb szabályozást is bevezethetünk. A fő cél az, hogy az alkuz valódi függetlenségét biztosítani tudják – mert ez vezet majd ahhoz, hogy valóban az ügyfél érdekében járjon el a biztosítókkal szemben.
Több szempont
Több szempontból kell tehát bemutatni a biztosítói ajánlatokat. A piacon ugyanakkor több jó megoldás is van erre, az ajánlás épp ezért nem fogalmaz meg konkrét technikai elvárásokat. A felügyelet célja, hogy az elvrendszert és a keretrendszert megszabja, az MNB ugyanakkor olyan területeken, ahol lehetősége volt az európai szintű szabályozásnál is alaposabb elvárási- és feltételrendszert alakított ki – hangzott el. Az ajánlás célja a tömegtermékek szabályozottabb piacának megteremtése, ám a komplikáltabb termékek – például az életbiztosítások - esetében az ajánlás egyértelműsíti, hogy az egyedi kockázatokkal bíró konstrukciókat csak egyfajta mixben értékesítsék, azaz az ügyfélnek lehetősége és módja legyen személyes kapcsolatfelvételre.
Nagy Koppány végül hangsúlyozta: most nem egy rosszul szabályozott piacon kellett rendet tenniük, hanem egy alapjaiban jól működő, az ügyfeleknek a transzparencia révén komoly előnyöket biztosító területen igyekeztek egységesebb piaci feltételeket teremteni.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
