A közelmúltban tette közzé a K&H a biztos jövő indexét, melyben többek között arra is rákérdeztek, hogy a következő három évben ki és milyen forrásból vásárolna lakást. A 30-59 éves korosztályból a felmérés szerint minden harmadik ember szeretne saját lakást venni, miközben egy éve az arányuk 26 százalék volt.
Nem meglepő, hogy elsősorban azoknak van lakáscéljuk, akik a 30-as korosztályból kerülnek ki, budapestiek és magas jövedelemmel rendelkeznek. Bár, ha megnézzük a jelenlegi lakásárakat, akkor éppen a fővárosiaknak lesz nehéz dolguk, ugyanis itt már az is csoda, ha 450-500 ezer forintos négyzetméterár alatt kapnak lakást.
Érdemes viszont azt is megjegyezni, hogy egyelőre ez csak remény, a valóban nagyon komolyan vásároláson gondolkozók kevesebben vannak (17 százalék). Fontos adalék, hogy a közölt adatok szerint csak minden negyedik vásároló tudná a szükséges vételárat saját erőből fedezni. További 27 százalék kisebb részben kényszerülne lakáshitelt felvenni, míg a maradék 49 százalék fele-fele részben hitelből és önerőből vásárolna.
A fenti adatok bőven elegendőek ahhoz, hogy egy gyors becslést adhassunk arra vonatkozóan, hogy a következő években mennyi lakás találhat gazdára. A KSH korfája szerint most az említett korosztály 4 millió főből áll, közülük 1,3 millió fő szeretne vásárolni. A szűkebb halmaz a komoly érdeklődőket tartalmazza, itt körülbelül 700 ezren vannak.
Mivel a kérdés a következő 3 évre vonatkozott, ezért ezt a számot el kell osztani hárommal és megkapjuk, hogy ha egyenletesen, minden évben ugyanannyi lakást vennének, akkor mennyit kapnánk. Azt se felejtsük el, hogy a legtöbbször párok, családok vásárolnak, vagyis még ezt a számot is felezni kell.
Mindent egybevéve a felmérés szerint a következő 3 évben igazán nagy érdeklődésre lehet számítani, jellemzően 120-220 ezer között lehet a tranzakciók száma. Összehasonlításul, tavaly 150 ezer körül volt a lakástranzakciók száma és a 2000-es évek elején a csúcsok idején 260 ezer körül volt a tranzakciószám.
Tavaly a KSH szerint a folyósított lakáshitelek esetében azt láthattuk, hogy 85 ezer szerződés esetében 456 milliárd forintos hitelt fizettek ki. Az átlag ezek alapján 5,4 millió forint körül mozgott, bár nagy eltérések voltak, például az új lakásokra 6,8 millió forintot vettek fel átlagban.
Annyiban könnyű dolgunk van, hogy a következő években a lakáspiac menetelésével összhangban a kihelyezett hitelek összege is párhuzamosan növekedhet. Az is biztos, hogy egyre nagyobb arányban fognak a vásárolók hitelre hagyatkozni. A felmérésre visszautalva, az elég optimista, hogy a vásárolók közel felének elegendő lesz 50-50 százalékban megosztania a hitelt és az önerőt.
Ezek alapján nem lennénk meglepődve, hogy átlagos folyósítás mellett a teljes hitelállomány csak a friss hitelek miatt évente legalább 600 milliárd forinttal emelkedne meg. De egy vártnál nagyobb vételi erő mellett az is elképzelhető, hogy az utóbbi 15 év maximuma (közel 1000 milliárdos összeg) is megdől.
Ha hasonló helyzetben vagy és érdekelt lennél lakáshitel felvételében, akkor nézd meg a kalkulátorunkat, amivel megtalálhatod a számodra legjobb lakáshitelt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
