4,2%-kal nőnek a nyugdíjak jövőre
Arra, hogy 20-30 év múlva is legyenek öregségi nyugdíjak, nem a magánpénztárak, a tőzsdei befektetések vagy a különböző pénzalapok jelentik a garanciát, hanem a magyar állam és a Magyarország mögött álló tízmilliós társadalom - mondta el Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán a Kulturális Szalon Teaházi beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Az kormánypárt honlapján található beszámoló szerint az országgyűlési képviselő - aki korábban nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottként asszisztálta végig a nyugdíjreform első felvonását - arról tájékoztatott, idén novemberben egyösszegű, 6 százalékos nyugdíjkiegészítést kapnak a nyugdíjasok, 2012. január elsejétől pedig 4,2 százalékkal nő a nyugdíjak összege.
Kockázatkezelés
Az állami nyugdíj legfőbb garanciája az állam és a társadalom megléte, valamint az, hogy az emberek dolgoznak, és minden hónapban befizetik a járulékokat - mondta Selmeczi. Meglehet a Mercer általunk is közölt legfrissebb tanulmánya szerint nem árt mindehhez egy alacsony államadósságszint (a GDP 40%-a, Magyarországon ez most 76,1%) valamint egy magánnyugdíjpénztári rendszer (a reform következtében a 3,1 milliós tagság itthon 100 ezer főre olvadt).
Arra, hogy 20-30 év múlva is legyenek öregségi nyugdíjak, nem a magánpénztárak, a tőzsdei befektetések vagy a különböző pénzalapok jelentik a garanciát, hanem a magyar állam és a Magyarország mögött álló tízmilliós társadalom - húzta alá Selmeczi. Holott az állami rendszernek is megvannak a maga kockázatai, elég csak az elöregedő társadalomra gondolni, amely jelenleg egész Európát kihívások elé állítja.
Szűkebb kassza - vajon tele lesz?
A "nyugalmazott" nyugdíjbiztos felidézte, amikor 2010-ben átvették a kormányrudat, azzal szembesültek: nincs elég pénz a nyugdíjkasszában. Ezzel amúgy az összes kormányváltó párt szembesült már, Matolcsy György a 2012-es költségvetés tervezetének bemutatásakor maga is hangsúlyozta, először sikerülhet "két lábra állítani" a nyugdíjkasszát - ehhez persze arra is szükség volt, hogy az innen fizetett ellátások körét alaposan leszűkítsék. A nyugdíjkasszából ezentúl csak korhatár utáni kifizetéseket akar ugyanis teljesíteni a gazdasági kormányzat, így már teljesíthető lesz az, hogy a bevételekből állják a kiadásokat - ennek fedezetét pedig a 27%-os szociális adó adhatja (Rogán Antal módosítóindítványa már a Ház előtt van), amelyet tulajdonképpen nyugdíjadónak is nevezhetnénk.
Egy biztos: nyugdíj lesz
Természetes, hogy lesz nyugdíj, a kérdés mindig az, hogy mekkora nyugdíjat tud kitermelni magából az adott ország gazdasága – folytatta Selmeczi Gabriella. Emlékeztetett, 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjas szervezetekkel, miszerint bármi történjen, garantálják és megvédik a nyugdíjak értékét. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak értékét minden évben legalább annyival kell emelni, amekkora az infláció.
Ezzel nincs is gond, azt a szépséghibát leszámítva, hogy a reálnyugdíj-emeléstől elköszönhetnek a nyugdíjasok. A Ház előtt lévő, az adótörvényeket megalapozó törvénymódosítások között ugyanis szerepel, hogy a jövőben csak az infláció értékével kell növelni az öregségi ellátás mértékét. Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogyha a gazdasági növekedés eléri a 3%, akkor a nyugdíjakat az infláció felett kellett emelni. Ezzel szemben az új szabályozás szerint a nyugdíjak összege számszerűleg ugyan nőhet a jövőben, de az értéke nem feltétlenül fog.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
