|
A NAV által a napilappal közölt adatok szerint a túlfizetésből százmilliárd forint származik magánszemélyektől, míg a gazdasági élet szereplői kilencszáz milliárd forinttal fizettek többet kötelezettségeiknél a költségvetésbe – írja az MTI.
Az állampolgárok, egyéni vállalkozók többnyire a személyi jövedelemadónál az evánál és az egészségügyi hozzájárulásnál nem találják el pontosan a befizetendő összeget, míg a vállalkozások leginkább a forgalmi, a társasági vagy a szociális hozzájárulási adó kapcsán fizetnek be túl sokat.
Előfordul az is, hogy a munkáltatók vonnak le a szükségesnél több jövedelemadót alkalmazottaik béréből. Túlfizetést másfél millió magánszemélynél és csaknem négyszázezer cégnél regisztrált a NAV - fejezi be az MTI.
Vállalkozóktól származó információink szerint azokat a cégeket, amelyek egy bizonyos, nem túl nagy összeg felett igényelnek vissza adót, főleg ÁFÁ-t, a NAV szinte automatikusan ellenőrzi. Bár ezt az adóhatóság a csalások kiszűrése érdekében teszi, a vállalkozók attól tartanak, hogy ha már kiszálltak, az ellenőrök nagyon igyekeznek majd valamilyen hibát találni a saját hatékonysági mutatóik javítása érdekében.
A cégeknek, például ha egy veszteséges időszakban vannak és a költségektől elmaradó bevételek miatt a visszaigénylendő ÁFA is meghaladja a befizetendőt, ÁFÁ-t kéne visszaigényelni. De sokuk inkább nem teszi ezt meg, akár sok milliós nagyságrendben is nagy ÁFÁ-t a költségvetésben, hogy az ellenőrzést elkerülje.
A magánszemélyek is sokszor inkább kerülik a macerát, a bürokráciát, ami a visszaigényléssel jár, főleg, ha nem túl nagy összegről van szó, és inkább ott hagyják a visszajáró adót a későbbi tartozások, befizetendők fedezetére. Manapság már a kamatokon sem veszítenek sokat az emberek.
Lendületben a hazai fizetőeszköz. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
