Csak jövőre tér vissza a MagNet
A MagNet Bank tavaly október 27-én függesztette fel a jelzáloghiteleinek értékesítését. Akkor az ígérte, hogy idén a második negyedévben már megjelennek az új, a jegybank által megfogalmazott új szabályoknak - fair banking, jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI), hitelfedezeti mutató (LTV) - megfelelő új hiteltermékek.
A jelek szerint egyelőre nem sikerült az átállás: új hitelek helyett a korábbi közleményt egy sorral megtoldó üzenet érhető el a bank honlapján. Eszerint a MagNet nemhogy nem vesz részt a hitelkiváltó versenyben, de a jelzáloghitel-piacra is csak 2016. tavaszán akar visszatérni.
A KDB és az Aegon sem ad hitelt
Nincs egyedül a MagNet Bank. A hitelezésből még tavaly tavasszal kivonult AegonHitel mellett - ahol az anyacég, az Aegon Csoport a bizonytalan piaci helyzet, a magas kockázat és a további veszteségek elkerülésével indokolta a hitelezési tevékenység forrásbiztosításának leállítását - tavaly december 17-én hasonló döntést hozó KDB Bank sem kínál továbbra sem lakáscélú- vagy szabadfelhasználású jelzáloghitelt. Ezen bankok közül az AegonHitelt kiemelhetjük, hiszen nem sok remény van az újraindulásra. A KDB-nél ugyanakkor nincs ígéret arra, hogy mikor indulhat újra a lakossági hitelezés.
Mindez annak fényében furcsa, hogy mindhárom banknak volt korábban devizahitele, ha másért nem, hát ezért amúgy is kell élő konstrukciókat kínálni az elszámolásban és a forintra váltásban érintett ügyfeleknek. Ráadásul lakáshiteles ügyfelük bizonyosan marad, hiszen a bekorlátozott forintosítási kamatszintek miatt jó eséllyel lesz ügyfél, aki elégedett lesz a banki ajánlattal és nem távozik a banktól. (Az Aegontól ráadásul nehezebb is, hiszen a pénzintézet rengeteg életbiztosítással kombinált hitelt értékesített, amelyek átvétele meglehetősen nehézkes.) Új hitelek nélkül viszont egyértelmű, hogy ez a három bank nem nevez a hitelkiváltó versenybe - noha sokak szerint ez az utolsó alkalom, amikor egy-egy hitelintézet viszonylag gyorsan lakossági portfóliót építhet ki.
Persze az nem zárható ki, hogy épp az elszámolás és a forintosítás miatt megnövekedett feladatok kényszerítették rá a KDB-t és a MagNetet, hogy tovább halogassák az új, a feltételeknek megfelelő kölcsön kidolgozását. Az Aegon vélhetően köszöni jól van a többi üzletágával és a KDB, mint a Koreai Fejlesztési Bank magyarországi leánybankja egyértelműen kiegészítő tevékenységként foglalkozhat a lakossági üzletággal a (nagy)vállalati bankolás mellett. A MagNet mint közösségi bank tevékenységéből első ránézésre jobban hiányzik a lakossági hitelezés.
Nem akarják megszórni a lakosságot és jelzálogbankjuk sincs
Megkeresésünkre a MagNet Bank a hitelfolyósítás további kitolását szintén észrevevő az azenpenzem.hu számára megküldött levelet továbbította. Ebben a közösségi bank arról ad számot, hogy továbbra is folytatja hitelezési tevékenységét a KKV és civil szektor részére, ezen szegmensekben állományai folyamatosan növekednek.
A bank jelzáloghiteles ügyfélköre döntően azokból az ügyfelekből áll, amelyek a MagNet hitelezett kkv-ügyfelei által épetett lakásokat vásárolták meg. Ebben a szegmensben nem volt üzleti cél a tömeges értékesítés, annál inkább az olyan közösségi konstrukciók népszerűsítése, mint a lakosság számára is elérhető MENTOR hitelünk - írja a bank.
Az ok, amivel az elvben idén tavasszal megjelenő jelzáloghitel termékének további eltolását indokolja a MagNet az az, hogy az MNB új szabályozása értelmében a jelzáloghitelek mögé jelzálogleveleket kell kibocsátani - írja a bank. Értékelésük szerint ennek nyomán egyértelmű felügyeleti elvárás, hogy jelzáloghiteleket jelzálogbankok nyújtsanak, márpedig a MagNet Bank nem jelzálogbank, nem is kíván jelzálogbankot alapítani vagy vásárolni, így ebben az üzletágban csak korlátozottan tud részt venni.
A bank határozott véleményt formált az áruhitellel és a személyi hitellel kapcsolatban - ezeket nem is akar kínálni az ügyfélkörnek, mert kihelyezésük csak nagy volumenben gazdaságos, a bank pedig nem kíván ezekre szakosodni. A MagNet Bank vezetése nem látja indokoltnak a lakossági finanszírozás felfuttatását komoly volumenben - szól a bank levele. Mindazonáltal – ahogy az eddigiekben is – a továbbiakban is fontosnak tartja a hazai kis és közepes vállalkozások minél jobb kiszolgálását a tevékenységük finanszírozása útján is.
Ilyen szabályozás pedig még nincs
A levélben említett szabályozás egyébként még nem létezik, jelenleg vita folyik arról, hogy a lejárati összhang értelmében milyen szintig kell hosszú lejáratú forrásokat állítani a hitelek mögé. Az MNB - Balog Ádám alelnök minapi közlése szerint - egy új jelzálog-finanszírozás megfelelési mutatót írna elő a bankoknak, ám ennek bevezetése a jövő évre várható. Előzetesen sincs szó arról, hogy minden jelzáloghitelezőnek jelzálogbankot kellene alapítania ahhoz, hogy hitelei mögött elvárt szintű jelzálog-fedezet legyen, ráadásul a megfelelést a meglévő hitelállományok mögé aligha egyik napról a másikra kellene teljesíteni.
Ha pedig valóban nem cél a lakossági hitelezés felfuttatása, kérdéses, miért kell olyan hitelek megalkotását ígérni, amelyek a megújuló fogyasztóvédelmi előírások maximális betartása mellett "egyszerű, és könnyen elérhető finanszírozási megoldást" biztosítanak majd a hitelt felvenni kívánó ügyfeleknek.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
