Nem csak a bankkártyás, a mobilfizetés is egyre népszerűbb.

2014-ben tovább folytatódott az elektronikus fizetési eszközök használatának emelkedése – derül ki az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési rendszerről készített jelentéséből. Tavaly a GDP-t 52-szer forgatta meg a bankközi rendszer, továbbra is számottevő biztonság mellett. Van még hova növekedni: Csehországban 57-szer, Lengyelországban 73-szoros, míg Hollandiában 126-szor fordul meg az ország GDP-je a pénzforgalmi hálózatban.

Egyre többet kártyázunk

Bartha Lajos, a jegybank igazgatója szerint tavaly ismét kétszámjegyű volt a bankkártyás fizetési forgalom növekedése. Az MNB szerint ugyanakkor a forgalommal nem tart lépést az elfogadói hálózat, a POS-szám csak 3 százalékkal nőtt, amivel kapcsolatban az MNB értékelése az, hogy az elfogadók inkább a minőségi cserére helyezték a hangsúlyt.

A kártyák több, mint 40 százaléka érintőkártya, az elfogadóhálózat 48 százaléka képes már elfogadni ezeket a plasztikokat, az új technológia elfogadottsága a jegybank szerint sokat lendíthet az üzletág további fejlődési dinamikáján.

Most a kereskedőkön van a sor?

Az MNB szerint a tranzakciós illetéken belül a kártyás vásárlásokra bevezetett sapka kedvező változást jelent és arra ösztökéli a kibocsátókat, hogy ismételten akciókkal a modern, érintőkártyák elterjesztésén túl, próbálják a felfuttatni a kártyás fizetéseket, hiszen a sima kártyák után fizetendő 800, az érintőkártyák után fizetendő 500 forinton felül minden bejövő interchange-forint már a bankot gazdagítja.

Az interchange-díjak 2014-es drasztikus csökkentéséből származó 7-8 milliárd forintot az MNB szerint az elfogadó bankok jelentős része a nagy kereskedelmi egységeknek visszajuttatta, s így mára a kártyás vásárlás és a készpénzes fizetések költsége lényegében azonossá vált. Ennek ellenére Bartha Lajos szerint hiába van a polgárok 72 százalékának kártya a zsebében, csak 15-30 százalékuk fizet plasztikkal a pénztáraknál. A jegybank szerint immár a kereskedőknek is érdeke a kártyás elfogadás, ezért a kártyás fizetések felfuttatásában háromoldalú – bankok, bankkártya-társaságok-kereskedők bevonásával zajló – kampányt terveznek. Az idén így POS-telepítési kamány helyett tehát kártyahasználat-ösztönző program lehet, de az MNB igazgatója azt nem zárta ki, hogy a franchise-rendszerű kereskedőknél ez összefügghet újabb POS-telepítés támogatási programmal.

Túl drágák az átutalások - sapkát kapnak?

A jegybank megítélése szerint a lakosság pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférése továbbra is megfelelő, annak ellenére, hogy a tranzakciós illeték kapcsán növekvő költségek okán mintegy 270-280 ezer számla megszüntetésre került a lakossági ügyfelek részéről. Ugyanakkor a jegybank megállapításai szerint a tranakciós illeték bevezetését és az interchange-szabályozást követő gyors díjemelések nyomán stabilizálódott a pénzforgalmi árazás. Az ingyenes készpénzfelvétellel és a szigorodó szabályozásnak köszönhetően a pénzforgalmi szolgáltatások díjazása visszaesett a 2014 előtti szintre, ám ez még mindig magasabb, mint ami 2012-ben volt. Az MNB megállapításai szerint a pénzintézetek olyankor is tranzakciós érték alapú árazást használnak, amikor annak nem lenne létjogosultsága: Bartha Lajos ezt az átutalások példájával illusztrálta. Miközben a Giro az új, MNB-vezetés 20 százalékos díjcsökkentése után összegtől függetlenül 12 forintot kér összeghatártól függetlenül egy átutalásért, addig a bankoknál terjed az átutalt összeg százalékában megadott, felső határ nélküli költség. Természetes, hogy a likviditás biztosításának vannak költségei – ismerte el az igazgató, de ennek ellenére a jegybank szeretné feltérképezni a valós költségeket. Azzsl kapcsolatban, hogy korábban a forgalomtól független, bankkártya díjak emelését bírálta a jegybank az interchange-díj bevezése kapcsán, az igazgató úgy válaszolt: a kieső bevételek pótlására el tudták fogadni, hogy a bankkártya díjakba beépült az emelés, ők azt vitatták, hogy a jogos szinten felüli volt a költségek áthárítása.

A tájékoztatón elhangzott: az ingyenes készpénzfelvételre a lakosság 78 százaléka regisztrált.

Nemzetközi összehasonlításban az MNB szerint a banki átutalások terén már közel járunk az európai szintekhez, ugyanakkor továbbra is jelentős az elmaradás a bankkártyás, illetve elektronikusan fizetett szolgáltatások terén. Ennél is jelentősebb ugyanakkor a közüzemi számlák elektronikus fizetése terén az elmaradásunk, bár e téren komoly pozitívum, hogy immár a postákon sem készpénzfelvételnek minősül a bankkártyával történő csekkbefizetés.

Komoly lépések jönnek

Bartha Lajos szerint a jegybank eddig is aktív volt a pénzforgalmi területen, de a jövőben is komoly beavatkozásokat tervez a pénzforgalmi szolgáltatások MNB által kívánatos irányú változásának előmozdítása érdekében.

Ennek kapcsán az igazgató jelezte, hogy

1. Erőteljesebb hatósági fellépés várható a pénzforgalom még biztonságosabbá tétele érdekében. Tavaly már integrált lett a pénzforgalmi szolgáltatások ellenőrzése, ami az előírt intézkedések számának növekedésével és a bírságok összegének komoly mértékű növekedésével, megháromszorozódásával járt. A legtöbb gondot a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, illetve a költségmentesen biztosítandó szolgáltatások díjának felszámítása okozott. Ezzel kapcsolatban Bartha jelezte, hogy a jegybank álláspontja szerint a bankkártya tiltásért a törvény értelmében nem lehet díjat felszámítani – a bankok ezt vitatják, az ügy jelenleg a jegybank fogyasztóédelmi igazgatóságán van, egyelőre nem tudható, milyen módon zárul a vita.
2. A fizetési rendszerek fejlesztésében olyan lépéseket tervez az MNB, amely a gyorsaságot növeli és a kockázatokat csökkenti. Mindezt úgy, hogy a versenyképességet javítani akarja a jegybank. A jegybank új felvigyázási módszertan bevezetésén dolgozik – jelentette be az igazgató.
3. Az MNB az elektronikus fizetési eszközök használatának támogatása érdekében az (árazási) átláthatóság növelésével és az olcsó hozzáférés megteremtésével igyekszik a pénzforgalom társadalmi költségeit csökkenteni. Működőképes számlaváltási folyamatot igyekszik a piacra bevezetni a jegybank – összhangban a 2016. őszétől bevezetendő EU-direktívával -, illetve megteremti a pénzforgalmi díjak összehasonlíthatóságának feltételeit. Ugyancsak uniós kötelezettségek okán újragondolásra kerül az alapszámla-koncepció is.
4. A jegybank immár a teljes pénzforgalmi infrastruktúra (Giro, Viber, Keler) tulajdonosaként meghatározó szereplője a hazai pénzforgalomnak, így érdekérvényesítő képessége jelentősen nőtt. A Kelernek jövőre el kell indítani egy új engedélyezési folyamatot. A Keler egyrészt értéktári, másrészt szakosított hitelintézeti engedélyét lesz kénytelen megújítani.
5. Az idei év őszétől még gyorsabban lehet majd utalni a bankközi rendszerben, az elszámolási ciklusok száma szeptembertől duplájára nőhet, fél órával korábban, reggel 7-től indulnak majd az elszámolási ciklusok, s este szintén fél órával később zárul a ciklus, délután öttől. Az éjszakai forgalomból „eltűnnek” a sima átutalások, jövő januártól a tervek szerint csak a csoportos beszedések terhelődnek éjjel, illetve bizonyos csúcsnapokon (nyugdíj) a Magyar Államkincstár átutalásai bonyolódhatnak csak az éjjeli körben.