Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Hazánkban szinte mindenki elégedetlen az egészségügyi ellátás színvonalával, amit egyesek magánszolgáltatás igénybe vételével, mások hálapénzzel próbálnak elfogadhatóbbá tenni. De vajon mennyit lennénk áldozni a magasabb szolgáltatási minőségre, ha ez elérhető lenne az egészségügyi ellátások esetében? Egy magyarok körében végzett felmérés szerint a többség alkalmanként kevesebb mint 4 ezer forintot áldozna orvosi vizsgálatra.

Számtalan kutatásból kiderül már, hogy a magyar lakosság elégedetlen a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásokkal, a rendszer túlterheltségével, az orvosok által a betegekre fordított idő mennyiségével, a várólistákkal, az alapvető eszközök hiányával és még sorolhatnánk. Az emberek nagy többsége ezt a forráshiánnyal magyarázza - olvasható a Biztosítási Szemlében.

A hálapénz valójában "figyelempénz"

Magánbiztosítók az egészségügyben - félúton vagy ne tovább?

Egy apró törvénymódosítás ágyazott meg tavaly decemberben annak, hogy az üzleti biztosítók beszálljanak az állami ellátórendszerbe. Ez ugyanakkor a szektor további fejlődése szempontjából kevés lehet. Jó üzlet-e az egészségbiztosítás vagy túl sok a politikai kockázat?
Részletek >>>

Egyes szakterületeken – így például a fogászat, nőgyógyászat, diagnosztika területén - elterjedt a magánszolgáltatások igénybevétele, mások hálapénzt fizetnek a jobb ellátás, és több odafigyelés reményében.

Egy friss kutatás – melynek szerzői Baji Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpontjának tanársegédje, valamint Prof. Dr. Gulácsi László, a kutatóközpont vezetője - arra keres választ, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne-e hivatalos térítési díjat fizetni a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi ellátásokért, ha azok bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelnek, és ha igen mekkora összeget. A felmérés egy Európai Bizottság által finanszírozott kutatási program keretében zajlott 2010 nyarán hat közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon. Cikkünkben a felmérésből származó, fizetési hajlandósággal kapcsolatos magyar eredményeket ismertetjük röviden, a tanulmány azonban teljes terjedelmében is letölthető.

A többség hajlandó lenne fizetni

A válaszadók 67%-a mondta azt, hogy hajlandó lenne fizetni az orvosi ellátásért, átlagosan alkalmanként 3965 Ft-ot. A legtöbben ezer-kétezer forintot adnának egy szakorvosi vizsgálatért. A kórházi ellátásért kevesebben, a válaszadók 56%-a lenne hajlandó fizetni, átlagosan 28 770 Ft-ot. Közülük a legtöbben 25-30 ezer forint közötti összeget fizetnének egy betervezett műtétért.

Azok, akik nem lennének hajlandóak fizetni az ellátásokért, mind a szakorvosi vizit, mind a betervezett műtét esetében azzal indokolták válaszukat, hogy vagy „nem tud fizetni”, vagy „ellenzi a díjakat”, vagy „nem is tud fizetni, de ellenzi is a díjakat”.

A vidékiek inkább fizetnének, mint a fővárosiak

Szakorvosi vizitek esetében a fizetési hajlandóság a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (70%), és ők is hajlandók fizetni a legmagasabb összeget 4 290 Ft-ot vizitenként. Legalacsonyabb a fizetési hajlandóság a 65 év feletti korosztályban (64%). A legkisebb összeget a 35 év alatti korosztály lenne hajlandó fizetni, átlagosan vizitenként 3 722 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a szakorvosi vizitekért (69%), de kisebb összeget, 3 669 Ft-ot.

Lakóhely szerint a vidéki városokban lennének hajlandóak a legnagyobb arányban fizetni (69%), és egyben a legmagasabb összeget is, 4 554 Ft-ot. Míg a fővárosban a legkevesebben (59%), és a legalacsonyabb összeget is egyben. Ennek magyarázata az lehet, hogy a fővárosban jobban hozzáférhető, és jobb minőségű az egészségügyi ellátás, tehát a lakosok kevésbé lennének hajlandóak fizetni azokért a tényezőkért, amik már amúgy is adottak.

Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a fizetési hajlandóság, a legmagasabb összeget azonban a középiskolai végzettségűek fizetnék, átlagosan 4 198 Ft-ot.

A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak lennének a legkevésbé hajlandóak fizetni (63%), viszont akik fizetnének, azok között a legmagasabb az összeg, 4 786 Ft. Míg a többi egészségi állapotú korcsoportban hasonló arányban (66-68%) fizetnének.

A kórházi ellátás esetében szintén a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (60%) a fizetési hajlandóság, míg az 50-65 év feletti korosztályban (54%) a legalacsonyabb. A legkisebb összeget is ők lennének hajlandóak fizetni, kórházi felvételenként 24 983 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a kórházi ellátásért (59%), de kisebb összeget, mint a férfiak 28 167 Ft-ot. Lakóhely szerint a városokban a legmagasabb a fizetési hajlandóság (59%) és egyben ők fizetnék a legmagasabb összeget is, 31 529 Ft-ot. A fővárosban a legkisebb a fizetési hajlandóság (53%), de a legalacsonyabb összeget a falusiak fizetnék, 24 655 Ft-ot.

Az iskolai végzettség növekedésével itt is növekszik a fizetési hajlandóság. A jó, nagyon jó, kitűnő egészségi állapotúak magasabb arányban fizetnének (58-59%), mint a rosszabb egészségi állapotúak (53-55%). A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak fizetnék a legkisebb összeget, alkalmanként átlagosan 27 214 Ft-ot.

A felmérés eredményei tehát arra utalnak, hogy van fizetési hajlandóság és fizetőképes kereslet a jó minőségű és gyors hozzáférésű egészségügyi ellátások iránt Magyarországon. A válaszadók 2/3-a hajlandó lenne hivatalos térítési díjat fizetni a szakorvosi vizitekért (ha azt az ismertetett minőségben kapják), és a többsége a kórházi ellátásért is.

A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság mit tart „magasabb minőségű” vagy „extra” ellátásnak. A beszélgetések során olyan dimenziók merültek fel, mint a gyorsabb sorra kerülés, hotelszolgáltatások, kedvesebb személyzet, több odafigyelés. A legfontosabb szempont az orvos szakértelme és hírneve, ezt követi az egészségügyi dolgozók udvarias attitűdje. Az orvosi műszerek és a rendelő, kórház állapota is fontos tényezők voltak a választásban. Azonban, a várakozási idő a rendelő előtt, és az utazási idő a kórházba/rendelőbe kevésbé befolyásolta a válaszadókat a választásban. Más szavakkal, a magyar lakosság hajlandó többet várakozni és többet utazni azért, hogy szakképzett és udvarias egészségügyi dolgozók lássák el.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek A járvány alatt sem lankadt a nyugdíjas évekre való takarékoskodás
Privátbankár.hu | 2021. február 27. 09:44
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a váratlan kiadások fedezése a legtöbbek által említett megtakarítási cél. A megkérdezettek 57 százaléka kiemelten fontosnak tartja a rendkívüli helyzetekre való takarékoskodást – derült ki az OTP Bank 2020-ban mért megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatása alapján.
Személyes pénzügyek Csapdahelyzetet is teremtett az idei minimálbér-emelés
Valkai Nikoletta | 2021. február 26. 18:34
Miután a 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata a korábbi évektől eltérően zajlott, csak jövő héten érkeznek a megemelt fizetések. A kötelezően adandó legkisebb bérek meghatározásának csúszása persze hatással vannak az egyes ágazatok béregyeztetéseire is. A tárgyalásokat a romló munkaügyi kapcsolatok is megnehezítik.
Személyes pénzügyek Lakás? Autó? Havi 126 ezer forint egy fiatal átlagos személyes jövedelme
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 11:54
A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 éves korosztály több mint negyede egyáltalán nem tesz félre, igaz, a megkérdezettek több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása és jövedelem nélkül a fiatalok 41 százaléka maximum egy hónapig tudna megélni.
Személyes pénzügyek Egy nagyon várt hír: már a nyugdíjasok számára is elérhető a CSOK
Privátbankár.hu | 2021. február 23. 17:09
Január 1-jétől a nyugdíjasok számára is elérhető a gyermekek után igényelhető CSOK támogatás, és a kedvezményes lakáshitelt is ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe, mint a fiatalabb igénylők. A feltételekről, szabályokról és a szükséges iratokról a Bank360.hu készített összeállítást.
Személyes pénzügyek Megkapják az utolsó figyelmeztetést azok, akik nem fizették rendesen a tb-t
MTI | 2021. február 20. 08:55
Azért, hogy minél többen tudják időben rendezni járuléktartozásukat, újabb felhívást küld az érintetteknek az adóhivatal.
Személyes pénzügyek Csak nem akar bővülni a hazai gazdagok szűk köre
Privátbankár.hu | 2021. február 19. 16:39
Magyarországon nagyjából 3500 magyar család birtokolja a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások csaknem 10 százalékát. Ráadásul minél gazdagabb valaki, az utóbbi évek tanúsága szerint annál gyorsabban nőttek a megtakarításai. Rendkívül nagyok a különbségek a 30 és 60 éves vagyonosok, illetve a nők és a férfiak pénzügyi viselkedése, preferenciái között - derült ki a Blochamps Capital legfrissebb kutatásából.
Személyes pénzügyek Plasztik helyett fémből készült bankkártyával is lehet már fizetni
Privátbankár.hu | 2021. február 19. 15:15
Több hazai hitelintézet után a Takarékbank is elérhetővé tette kiemelt ügyfelei részére az exkluzív, Mastercard World Elite betéti kártyát, azzal a különbséggel, hogy az övé már nem plasztik, hanem fém.
Személyes pénzügyek 1. Hol élünk? Hogyan élünk? Árak, bérek, más alapismeretek az élethez
Privátbankár.hu | 2021. február 17. 17:40
Milyen funkciói vannak a pénznek? Mekkora jövedelemből gazdálkodik az átlagos magyar háztartás? Hogyan néznek ki a kiadásai? Felkészítünk az életre a legfontosabb pénzügyi alapismeretekkel, nem csak középiskolásoknak. Pénzügyi Tudatosság Országos Verseny és Diákfórum 1. rész.
Személyes pénzügyek A képviselők jól teljesítenek: 786 százalékkal nőtt a vagyonuk
Privátbankár.hu | 2021. február 15. 15:32
Míg 2011-ben a parlamenti képviselők átlagos vagyona 3,1 millió forint volt, ma ez már közel 28 millió.
Személyes pénzügyek Milyen buktatói lehetnek a lakásfelújítási támogatásnak?
Privátbankár.hu | 2021. február 13. 10:28
Február elején már 200 fölött járt a lakásfelújítási támogatást igénylő családok száma, az első igénylők pedig már meg is kapták a támogatást a Magyar Államkincstártól. Ők sikeresen adták be az igénylést, előfordulhat azonban, hogy a felújítást követően valamiért mégsem folyósít az államkincstár. A Bank360.hu szakértői egy részletes listát készítettek a lehetséges buktatókról - ezekre érdemes odafigyelni ahhoz, hogy az igénylés problémamentes legyen.
hírlevél