A Magyar Idők cikke szerint az összeg legnagyobb része, 1050 milliárd forint az itthon működő cégekhez kapcsolódott, a polgárok pedig 110 milliárd forinttal fizettek be nagyobb tételt az aktuális kötelezettségüknél.
Honnan jön a többletpénz?
A társaságok leginkább áfából és társasági adóból fizettek be többet, de gyakori volt, hogy a cégek az üzemanyag jövedéki adójából is többletet halmoztak fel. A magánszemélyek a személyi jövedelemadóból és az illetékből, emellett az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összeget. A márciusi adatok szerint 1,6 millió polgár és nagyjából 370 ezer cég fizetett be több adót a szükségesnél.
A napilap szerint a túlfizetésnek több oka lehet, egyesek "biztosra akarnak menni", mások elszámolják magukat, de vannak olyanok is, akik a rossz szabályértelmezés miatt fizetnek be több adót, de van, hogy a munkáltató von le többet a kelleténél.
Úgy látszik, milliárdokról is el lehet feledkezni
Kis Péter András, a NAV szóvivője a lapnak azt mondta, bár a túlfizetést az érintettek visszakérhetik öt éven belül, de az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán - az elévülések miatt - évről évre több milliárd forint marad a NAV-nál. Ezt az öt év elteltével már nem lehet visszaigényelni.
| A másik oldalon ott vannak azok, akiknek kellene fizetniük, de nem teszik - a reggel tettük közzé annak a 221 cégnek és magánszemélynek a listáját, akik a legtöbbel tartoznak >> |
5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban Csehországban. A magyar adat pénteken válik ismertté. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
