A nyári szünidő indulása jó alkalom lehet a zsebpénz bevezetésére. A saját költőpénz régóta bevált eszköz arra, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell bánni a pénzzel. Nem véletlen, hogy a magyar szülők többsége, tízből nyolc akár rendszeresen, akár alkalomszerűen, de ad gyerekének zsebpénzt. De mire folyik el a kisebb-nagyobb összeg? A zsebpénz a pénzügyi tudatosságra nevelés eszköze is lehet, ebben segítenek az Erste szakemberei, akik összefoglalták az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A pénzügyi edukációt, a pénzügyek tudatos kezelésének tanítását nem lehet elég korán kezdeni, és mi más lenne erre jobb eszköz, mint a zsebpénz? Ha saját pénzével gazdálkodhat a gyerek, akkor biztos, hogy később magabiztosabban használja az olyan alapvető pénzügyi eszközöket és fogalmakat, mint a számlavezetés, a bankkártya, vagy a készpénz használatával járó költségek – mondta el Gémes Zita, az Erste lakossági számlatermékekért felelős vezetője.
Segít az egyszerű zsebpénz formula
De mikor érdemes elkezdeni zsebpénzt adni, és mennyit? Egy egyszerű képlet segíthet az összeg meghatározásában: a kisebbeknél heti 100-150 forint az életkorral megszorozva jó kiindulási alap lehet, míg a tinédzsereknél havi 800 és 1500 forint és az életkor szorzata lehet iránymutató. Tehát egy hatéves gyerek esetében heti 600-900 forint, egy 14 évesnél havi 11 200-21 000 forint.
Az Erste felmérése szerint tíz szülőből nyolc ad zsebpénzt a gyerekének. A szülők fele rendszeresen, további közel egyharmaduk alkalmanként, konkrét dologra – általában iskolás kortól. Az összeg az életkor növekedésével emelkedik: a 6-15 éveseket nevelő szülőknek csak a 11 százaléka ad nagyobb zsebpénzt, 10-24 ezer forintot havonta, míg a 16-18 közötti fiatalok szüleinek viszont már a 36 százaléka. A többiek rendszerint szerényebb összeget szánnak erre a célra.
A zsebpénzben azonban nem az összeg a legfontosabb, hanem az, ahogyan adjuk. A gyerekek és a fiatalok első „fizetése” bevezetést jelent a pénzügyek világába, vagyis kiváló oktatási segédeszköz lehet
– hangsúlyozza Gémes Zita, aki szerint egyre több szülő ismeri fel a pénzügyi edukáció jelentőségét a zsebpénzben. Ezt mutatja az is, hogy mind kisebb korban nyitnak saját számlát a gyereknek a szülők, hogy megtanítsák a banki eszközök használatára. A banknál a 6-24 éves korosztály számára nyitott számlák száma tavaly 10 százalékkal nőtt, ám a 14 évnél fiatalabbak számára nyitott számláké több mint a háromszorosára emelkedett. Ma már természetes, hogy a gyerekek gyorsan meg is tanulják a digitális fizetőeszközök használatát.
Az Erste szakértői kilenc pontban gyűjtötték össze azokat a tippeket, amelyekkel a zsebpénz eszköz lehet a pénzügyi tudatosság kialakításában.
1. Vakációra vagy iskolára hangolva
A gyerekek számára talán a két legmeghatározóbb dátum egy évben az őszi iskolakezdés, valamint a nyári vakáció indulása. Ez a két időszak jó alkalom lehet a zsebpénz bevezetésére. Ha már a gyerek tud írni és olvasni, biztonsággal számolni, lassan rendelkezhet saját megtakarítással is. A nyári vakáció illetve a szeptemberi iskolakezdés időszaka jó alkalom a zsebpénz összegének – életkorhoz igazított – emelésére is.
2. Adjunk szabad kezet!
Ahhoz, hogy tanuljanak, a gyerekeknek maguknak kell eldönteniük, hogyan költik el zsebpénzüket. Ez sokszor megrémítheti a szülőket, így világos határt kell szabni: mindaddig a gyerekek döntenek, amíg nem ártanak maguknak. Az Erste felmérése szerint a magyar szülők többsége e szerint jár el: az általános iskolások 54 százaléka teljesen szabadon, további 28 százalék pedig szabadon, de a szülők által meghatározott keretek között költhet. A nagyobbaknál, a 16-18 éveseknél 81 százalék költ arra, amire csak szeretne, míg 12 százalék arra, amit a szülők szabályai megengednek.
3. Rendszeresen és időben
A megbízhatóság fontos szempont: a gyerek így tanulja meg, hogy az üzlet az üzlet, vagyis, hogy a megállapodásokat be kell tartani. A szakértők szerint 12 éves korig jó ötlet a heti fizetés, amit ezt követően érdemes havira váltani. Ha eddigre még nincs saját folyószámlája a gyereknek, akkor már mindenképp érdemes nyitni.
4. Nincs előleg és nincs több
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy addig nyújtózkodhat, amíg a takaró ér, még ha ez nem is mindig könnyű. Van, hogy elfogy a pénz, és van, hogy kevés – nem mindig lehet azonnal elérni, amire épp vágyunk. Ennek a felismerése fontos előfeltétele a sikeres pénzkezelésnek.
5. Nem jár pénz a házimunkáért
A házimunkából a család összes tagjának illik részt vállalni. Nem kell fizetni azért, ha a gyerek leviszi a szemetet, elmosogat, vagy máshogy segít a napi háztartási munkában. Ám, ha a megszokotton túlmutató házimunkát végez, a személyes erőfeszítés jutalmazható. A pluszmunkával hamarabb elérhetőek a pénzügyi célok.
6. Nincs büntetés zsebpénzzel
A zsebpénz teljesítménytől függetlenül jár. Nem szabad a jutalmazás vagy a büntetés eszközévé degradálni a gyerek fizetését azzal, hogy a jó jegyekért adunk pénzt, a rosszak miatt pedig megvonjuk. Így a zsebpénz elveszíti egy fontos funkcióját: nem neveli önállóságra a gyereket. A rosszul viselkedő gyereknek is jár a zsebpénz, ám ha mondjuk szándékosan rontott el valamit, akkor a kárt megtérítheti a saját vagyonából.
7. Mutassunk jó példát
Ahogy más területen, úgy a pénzügyek kezelésében is azt veszik át a gyerekek, amit otthon látnak. Így érdemes jó példával elől járni, például a megtakarítások területén. A kisebbeknél a megtakarítás előnyeiről szóló mesék is hasznosak lehetnek, mint a Tücsök és hangya.
8. A zsebpénz nem uzsonnára kell
A zsebpénz nem az alapvető szükségletek ellátására való, vagyis nem ebből kell fizetni a gyereknek a tanszereket, a finomságokat az iskola büféjéből vagy a ruháját. Ha a gyerek maga vásárolja meg ezeket a dolgokat, akkor arra külön pénzt kell adni. Érdemes ilyenkor megcímkézni, miért nagyobb a zsebpénz: a mobilegyenlegre vagy tanszerekre mennyit kap. Fontos, hogy megbeszéljük vele a lehetőségeket, de hagyjuk dönteni. Így, ha sikerül spórolnia, akkor másra költhet többet, de ha drágább cuccot szeretne, akkor be kell szállnia a költségekbe. Ez arra is jó megoldás, ha elveszít, vagy szándékosan tesz tönkre valamit, amit pótolni kell, vagy ha egy nagyon drága ruhára vágyik – ilyenkor kiveheti a részét a költségekből.
9. A zsebpénz igazodjon az anyagi helyzethez
A zsebpénznek illeszkednie kell a háztartás költségvetéséhez – vagyis ne költekezzünk erőfeszítésen felül, akkor sem, ha a gyerekről van szó. Anyagilag nehéz időkben ez jelentheti azt is, hogy sajnos nemet kell mondani a zsebpénz emelésére. „Fontos, hogy beszélgessünk a gyerekkel a zsebpénz összegéről, és ezt elhelyezzük a háztartás költségvetésében” – emeli ki Gémes Zita, aki szerint a pénzügyi edukáció terén a magyar szülőknek is van még dolguk. Az Erste felmérésében ugyanis a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen ellenőrzi gyermeke költéseit, és beszél is csemetéjével a pénzügyekről. Még kevesebben vannak, akik úgy gondolják, pontosan tudják, mire is költ a csemetéjük.
+1 Próbálkozzunk digitálisan
A bankszámlát és a bankkártya használatát érdemes megismertetni a gyerekekkel. Ez nem kerül sokba. Az Erste a 14 év alattiaknak szánt Cseperedő bankszámláját nulla forintos havidíjjal lehet nyitni. A számlához 7 éves kortól bankkártyát is igényelhetnek a szülők gyermeküknek, akinek költéseit, számla- és kártyahasználatát folyamatosan nyomon követhetik saját George szolgáltatásukból. A bank folyamatosan hasznos és praktikus tippekkel is támogatja a szülőket és a gyerekeket, így segítve a pénzügyi egészségük javítását.
Az Erste 14 éves kortól a Diákszámlát ajánlja, amely most 0 forintos havidíj mellett kínál többek között ingyenes George Web, George App szolgáltatást, választható kedvezményeket (korlátlan számú kedvezményes internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatáson keresztül indított átutalás belföldön forintban; dombornyomott kártyadíj kedvezmény; 50 százalékos havidíj kedvezmény az Őrszem SMS-szolgáltatás havi díjából). Az Erste Diákszámla része a megtakarítás elkezdéséhez a CélBetét megtakarítási számla. Erre alkalmilag vagy havi rendszerességgel is át lehet vezetni összegeket, amely akár havi kétezer forint jóváírás után is jár a kedvezőbb kamat – tette hozzá Gémes Zita.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
