Dübörög az építőipar, rengeteg új lakás, iroda és más létesítmény készül. A volumen megugrásával párhuzamosan értelemszerűen a minőségi kifogások sem csökkentek. Számos esetben fordul elő, hogy a megrendelő csalódva tapasztalja, a fővállalkozó nem megfelelő minőségű anyagot épített be a házába, vagy az elvégzett munka nem megfelelő. Ilyenkor persze könnyen lehet, hogy az alvállalkozó hibázott. Az ilyen ügyek egy része a bíróságokon köt ki, ahol a felek megpróbálják bizonyítani az igazukat.

A bírósági perek talán legfontosabb része a bizonyítás, ennek érdekében fontos dokumentálni az egyes tényeket, körülményeket. Ha esetleg a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon nehezen tudnánk az igazunkat alátámasztani, akkor különösen fontos lehet az előzetes bizonyítás. Erre lehet példa, ha egy ingatlanba beépített anyag minőségét kifogásoljuk.

A közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárás több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt segít mérlegelni, hogy érdemes-e egyáltalán bírósági pert indítani, másrészt az eljárások eredményeként keletkezett bizonyítási eszközök (tanúvallomás, szakértői vélemény, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv stb.) ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mintha a bizonyítást maga a bíróság rendelte volna el.

Az előzetes bizonyítási eljárásra akkor van lehetőség, ha az adott ügyben még nem indult peres eljárás – tájékoztatott Dr. Reviczky Renáta közjegyző. A szakértő szerint ugyanakkor az előzetes bizonyítási eljárás nemcsak előkészítheti a perbeli sikeres bizonyítást, hanem bizonyos helyzetekben így akár el is kerülhető a per. További előny, hogy gyorsítja az esetleges peres eljárást, és 50 százalékos kedvezmény jár a peres illetékből az előzetes bizonyítást kezdeményező félnek, ha mégis perre kerülne sor.

Hogyan indítható?

Amennyiben nincs kizáró ok, akkor az eljárás megindítását a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy a bizonyítás helye szerinti közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha helyszíni eljárásra is szükség van, akkor csak az adott területen illetékes közjegyző járhat el. Dr. Reviczky Renáta szerint ez a megkötés azt jelenti, hogy Budapesten például bármelyik budapesti közjegyző eljárhat.

A szakértő megjegyzi, hogy a közjegyző ugyan nem dönt az adott jogvitában, de azáltal, hogy előzetes bizonyítást rendel el, az így nyert bizonyítékot a kérelmező a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatja. A közjegyző – előzetes bizonyítás keretében – a felek indítványára elrendelheti mindazon bizonyítási eljárásokat, amelyeket a bíróság is. Ezek az alábbiak lehetnek:
•    Szakértői vélemények beszerzése: a közjegyzőtől kérhető igazságügyi szakértő kirendelése, erre akkor kerülhet sor, ha valamilyen tény vagy körülmény megállapítására megfelelő szakértelemre van szükség. A szakértői véleményt a közjegyző adhatja ki.
•    Tanúk meghallgatása: amennyiben szükséges, a közjegyző meghallgathat tanúkat, akiknek a vallomásáról jegyzőkönyvet vesz fel.
•    Szemle: amennyiben szükséges, a közjegyző helyszíni szemlét is tarthat, amelyet szintén jegyzőkönyvezni kell.
•    Okirat felmutatás: egyes esetekben az ellenérdekelt fél nem bocsátja a megrendelő részére a szükséges okiratot, az építőiparban például az építési naplót, amiből számos kérdéses dolog kiderülhet. A közjegyző kötelezheti ilyenkor az adott felet, hogy adja ki ezt.

Gyors és hatékony

Dr. Reviczky Renáta elmondta, hogy ugyan nincs hivatalos statisztika, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az előzetes bizonyítási eljárás meggyorsítja a jogviták megoldását. A közjegyzői eljárások esetében ugyanis nagyon magas a peren kívüli egyezségek aránya. Az előzetes bizonyítás, a közjegyzői okirattal történő ténytanúsítás és szakértői vélemény általában mindkét felet meggyőzi, és emiatt sokkal könnyebben meg tudnak állapodni. Az esetek egy részében mediáció révén oldják meg a kérdést, és arra is van példa, hogy a közjegyző a felek kérelmére közjegyzői okiratba foglalja a megállapodást vagy egyezségi eljárást folytat le. Ezek előnye, hogy végrehajtási szempontból ugyanúgy kikényszeríthetők, mint a bíróság előtt kötött egyezség vagy az ítélet.

A cikk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakmai közreműködésével készült.