A Magyar Nemzeti Bank friss közleménye szerint a devizatartalék terhére kész devizaforrást-biztosítani a devizaalapú autó- és személyi hiteleket nyújtó pénzügyi szolgáltatók részére, hogy azok forintosítsák ügyfeleik hiteleit, így szabadítva meg őket a árfolyamkockázattól.
A bejelentés önmagában nem jelent komoly meglepetést, az MNB-ről tudni lehetett, hogy dúskál a devizatartalékban, az érintett kör megmentése – a 2015. I. negyedévi adatok alapján - nagyságrendileg 1,1 milliárd eurót fog felemészteni. Emlékeztetőül a jelzálog- alapú forintosításhoz 9 milliárd euróra volt szükség.
Frankban is?
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának (MT) döntése értelmében az MNB 1,1 milliárd euró értékig biztosítja a forintosításához szükséges devizát. Érdekesség, hogy a Privártbankár.hu korábbi információi szerint ezúttal akár svájci frankban is kész a deviza-szükségletet kielégíteni a jegybank – de erről most a közlemény nem tesz említést.
A fenti összeg elegendő ahhoz, hogy a háztartások megmaradt devizahitelei is kivezetésre kerüljenek – ez a jegybank szerint stabilitási szempontból kívánatos. A devizaalapú gépjármű- és személyi-hitelállomány mintegy 250 ezer háztartás számára jelent ma még problémát, emellett jelentős a fertőzési kockázat, hiszen ezek a hiteladósok a devizahitelükön felül egyéb, jellemzően már forintosított jelzáloghitellel is rendelkeznek.
Az MT döntése értelmében az MNB kész arra, hogy feltétel nélkül, azonnal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a konverzióhoz szükséges devizát, de lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek legfeljebb egy éven át az MNB-nél tartsák a megvásárolt összeget. A lehetőség nemcsak közvetlenül a jegybanki partnerkör, hanem közvetve, a partnerkörbe tartozó intézményeken keresztül az ilyen hitelállománnyal rendelkező pénzügyi szolgáltatók (lízingcégek) teljes körének rendelkezésére áll – szól az MNB közleménye.
Milyen árfolyamon?
Bár a jegybank vezetői korábbi megnyilatkozásaikban rendre azt mondták, hogy a forintosításhoz szükséges devizát az MNB a vonatkozó törvények és az uniós eljárásrend alapján csak piaci árfolyamon nyújthatja, ez a Privátbankár.hu hírei szerint még mindig nyitott kérdés.
Ismeretes, hogy a jelzáloghitelek cseréjéhez is piaci árfolyamon adta az MNB a devizát, miközben saját könyveiben így tekintélyes árfolyamnyereséget realizált, tekintve, hogy a devizatartalék a forintosítási árfolyamnál lényegesen alacsonyabb árfolyamon került be a jegybankba. A bankok szerint a január svájci frank megugrás miatt a piaci árfolyamon történő forintosítás lényegében olyan hatással járna, mintha az érintett autóhitelesek lényegében nem kaptak volna vissza semmit a tisztességtelenül felszámított kamatemelések, illetve az árfolyamrés után, hiszen a két hatás lényegében kioltotta egymást.
Így viszont miközben a forintosított jelzáloghitelesek nagyjából 45-70 százalékkal kisebb tőketartozással bírnak a forintosítás után, mintha arra és az elszámolásra nem került volna sor, az autóhitelesek terhei a statisztikák szerint nem, vagy maximum 5 százalékos mértékben csökkentek.
Persze, meglehet, nem ez lesz a dolog vége
Korábbi cikkünkben jeleztük, a forintosítást itt is csak "hatalmi szóval", azaz erre utaló jogszabállyal lehet majd végigvinni. Ha pedig ez így lesz, elvben lehet valamilyen megoldást találni arra is, hogy a forintosításnál ne a teljes árfolyamhatás érvényesüljön. Híreink szerint a háttérben hetek óta zajlik erről a polémia, az, hogy a jegybank kiadta a közleményét, azt mutatja, hogy kézzelfogható közelségbe került valamilyen megoldás. Ennek egyik módja lehet, hogy módot találnak arra, hogy a jegybank devizaváltáson képződő nyeresége csökkentse az érintett tartozások terhét. Emellett vélhetően a pénzügyi szolgáltatóknak arra is fel kell készülniük, hogy a forintosítással párhuzamosan - akárcsak a jelzáloghitelek esetében - az MNB kamatplafont vezet be a kiváltott hitelek kamatára.
Az eddigi tényadatokhoz módosították a 2026-os büdzsét, a parlament hétfőn szavazott róla. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
