Az emberek alvási/ébrenléti ciklusa természeténél fogva változatos, és ha ön is későn fekszik le és későn kel fel, akkor egyszerűen éjszakai bagoly – vagy klinikai nyelven szólva késleltetett az alvási fázisa – írja cikkében a Guardian. Az, hogy a későn kelők lusták és haszontalanok, egyáltalán nem újkeletű, például az amerikai politika egyik nagy alakja, a polihisztor Benjamin Franklin már évszázadokkal ezelőtt is arról írt, hogy „a korán lefekvés és kelés az embert egészségessé, gazdaggá és bölccsé teszi.”
De mi van azokkal, akiknek problémát jelent mindez? Nos, az a feltételezés, hogy az érintettek simán csak lusták, nem állja meg a helyét, hiszen egyre inkább az az elfogadott tudományos álláspont, hogy a napi alvás-ébrenlét, az úgynevezett kronotípus genetikai eredetű. A Guardiannek nyilatkozó szakértők 15 százalék körülire becsülték az éjszakai baglyok arányát a teljes társadalomban, míg egy nemrég készített finn kutatás arra az eredményre jutott, hogy a férfiak 10, míg a nők 12 százaléka „esti típus”.
Kronotípusunk szerves része annak, hogy kik vagyunk - mondta Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológusa és alvásszakértője. A szakértő hozzátette, ez egy biológiai preferencia. Phil Gehrman, a Pennsylvaniai Egyetem klinikai pszichológusa, szintén megerősítette, hogy a későn fekvőkkel és későn kelőkkel szembeni előítélet színtisztán a társadalmi berendezkedésen alapul.
A munkaórák mindenbe bekavarnak
A 9-től 5-ig tartó munkarend lehet, hogy jó a korán kelőknek, de azok ellen dolgozik, akik később alszanak el, sőt, egy 2014-es tanulmány arra az eredményre jutott, hogy minél később kezdődött a munka, annál inkább hajlamosak voltak tovább aludni a résztvevők akkor is, ha nem éjjeli baglyok voltak.
A korai munkakezdés és a hosszú ingázás kombinációja az, ami a rövid alvásért felelős - válaszolta a tanulmány vezető szerzője, Mathias Basner, a Penn kísérleti pszichiátriai egységének, az alvás és kronobiológia részlegének igazgatója a portál kérdésére.
A kronotípusba tartozók akkor kerülnek igazán bajba, ha akár a munkahelyi feladatok, akár az iskola miatt nem tudunk igazodni a saját cirkadián ritmusunkhoz, és a kényszerű ébrenlét annyira ütközik az ideális alvással töltött órák időpontjával. Ekkor könnyedén kialakulhat alvási rendellenesség, amikor a felborult cirkadián ritmus megnehezíti a napi feladatok ellátását – a cikk szerint ez az állapot körülbelül a felnőttek 0,2-1,7 százalékát érinti.
Egy rugalmasabb világ segítene az éjjeli baglyokon
Az alváshiány és az állandó kialvatlanság brutálisan megterhelő, nem mellesleg pedig rendkívül rontja a teljesítőképességet is. Ahhoz azonban, hogy az késleltetett kronotípusú emberek hatékonyabban funkcionálhassanak a társadalomban, a szakértők szerint az egyik legnagyobb segítség az lenne, ha a társadalom kevésbé lenne a reggeli iskolakezdés és a munkakezdés időpontjával kapcsolatban.
Beth Ann Malow szerint egészségügyi szempontból egyértelműen az lenne ideális, hogyha megtalálnánk a módját annak, hogy saját biológiai óránkhoz igazodjunk, és akár hajnali kettőkor lefeküdve is 11-ig aludva is el tudnánk látni napi feladatainkat. A neurológus végül ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel együtt az alvás-ébrenléti ciklus bizonyos szintig módosítható, fényexpozícióval, melatoninnal és testmozgással, igaz, az egyénileg változó, hogy milyen mértékben.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
