Havonta átlagosan 30-40 ezer forint költséggel jár egy gyermek nevelése, de ez az összeg az életkor előrehaladtával akár 90 ezer forintra is emelkedhet a szülők és a gyermeket tervezők becslése alapján – derül ki a Generali Biztosító 1200 fős reprezentatív kutatásából.
Egy gyermek felnevelése az egyetem vagy főiskola elvégzéséig így átlagosan 13-15 millió forint plusz költséget jelent a családnak. A felmérés kimutatta, hogy a gyerekek növekedésével a költségek is emelkednek, ugyanakkor a szülők részéről enyhén csökken az anyagi felelősségvállalás. Ennek ellenére minden második családban a felnőtt, dolgozó gyermeket is támogatják. A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás és az otthonteremtés elősegítése.
A Generali a gyermekes, vagy a jövőben gyermeket tervező 18-59 év közötti magyar lakosság körében indított reprezentatív kutatássorozatot a gyermekvállalással kapcsolatban. Elsőként a gyermekkel járó anyagi költségeket vizsgálták. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők 60 százalékának van gyermeke, a gyermektelenek esetében pedig 57% szeretne legalább egy gyermeket a későbbiekben.
Az egyetemisták kerülnek a legtöbbe
A jelenlegi és leendő szülők egyetértenek abban, hogy minél idősebb egy gyermek annál több anyagi terhet jelent majd számukra. Míg csecsemőkorban átlag 25-35 ezer forinttal számolnak, ez az összeg egy középiskolás korú gyermek esetében már körülbelül 50 ezer forintra nő, de a válaszok szerint az egyetemista korú fiatal felnőttek kerülnek a legtöbbe: átlagosan körülbelül 90 000 forint költségük van velük kapcsolatban a szülőknek egy hónapban.
A gyermektelenek többre becsülik a költségeket
A megkérdezettek szerint egy gyermek vállalása a születésétől az egyetem vagy főiskola elvégzéséig így átlagosan 13-15 millió forint plusz költséggel jár. Az eredményekből kiderül az is, hogy a gyermektelenek átlagosan több pénzzel számolnak, mint azok, akik nevelnek vagy felneveltek már néhány gyermeket.
A kutatás szerint a szülők számára a legfontosabb cél a továbbtanulás (73%) és az otthonteremtés (57%) támogatása, de sokan takarítanak meg szabadon felhasználható pénzbeli vagyont (34%) is. Érdekes kimutatás, hogy a gyermeket tervezők magasabb arányban takarítanának meg a leendő gyermekük egészségügyi ellátására (40%) és külföldi továbbtanulására (29%), mint akik jelenleg is szülők (22%; 19%).
A szülői támogatást leginkább az befolyásolja, hogy a gyermek rendelkezik-e bármilyen saját bevétellel, vagy sem. Ugyanakkor a szülők 48 százaléka még az önálló, saját jövedelemmel és otthonnal rendelkező felnőtt gyermekét is támogatja vagy tervezi támogatni.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
