A felügyelet összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magánnyugdíj-pénztári tag válik jogosulttá öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a magánjáradék lehetősége. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot tart nyilván, aki 2020-ig nyugdíjas lesz, tehát - ha ők úgy döntenek - járadékot lehet/kell folyósítani számukra.
Nyugdíjkassza: már csak pár nap a váltásra!
Az életjáradékokkal (különösen pedig a nyugdíjpénztári megtakarításból vásárolható járadékokkal) kapcsolatban téves elképzelések alakultak ki a lakosság egy részében - derül ki a Fflügyelethez érkezett ügyfélmegkeresésekből. A PSZÁF szerint a pontatlan információk egyik forrása az lehet, hogy az ügyfelek automatikusan az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tulajdonságaival ruházzák fel a pénztári életjáradékot.
Adótámogatás: vissza a feladónak?
| Tizes nyugdíjcsavar: jobb, ha odafigyel! |
Fontos tudni, hogy a megindult életjáradék nem örökölhető. Vásárolható viszont kétszemélyes életjáradék is, ekkor a járadék díját eredetileg megtakarító halála után egy megjelölt másik személy továbbra is részesül a járadékban. A járadékbiztosítás, vagyis a megindult járadék tőkéje akkor sem fogy el, ha a biztosított sokáig élne, akkor sem marad meg viszont, ha korán elhalálozik.
Melyik nyugdíjpénztárat válasszam?
| A felügyelet szerint jelenleg 10 biztosítótársaság és egyesület – köztük a piac valamennyi meghatározó szereplője – nyújt járadékbiztosítást, összesen hét termékre vonatkozóan. Kiegészítő biztosításként vagy egy-egy más típusú termékbe beépítve azonban további biztosítók is kínálhatnak ilyen konstrukciót. |
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ráadásul mód van az egyösszegű kifizetésre akár már az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is, feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási idő letelt. E kifizetés azonban nem minősül nyugdíjcélúnak, ezért adóköteles. A 10 év elteltével azonban – s azt követően 3 évente – az addigi nyugdíjcélú megtakarításon elért teljes hozam felvehető adómentesen.
Elvileg tilos a cégeknél a kivételezés
Ami a megtakarítás tőkerészét illeti, a 10 éves várakozási időt követő 2. évben már adómentesen felvehető a tőke 10 százaléka, s ennek aránya a következő években folyamatosan 10-10 százalékkal nő (tehát a pénztári belépést követő 21. évre a teljes tőke is kivehető). E folyamatot a PSZÁF szerint lassítja, hogy ez évtől a 2008. január 1-je után befizetett tőkét csak akkor lehet adómentesen felvenni, ha annak befizetésétől telt el az adótörvényben meghatározott 10 év.
Az eddigi tapasztalatok alpján a tagok inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felügyelet a jövőben sem számít ugyanakkor arra, hogy jelentősen felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztárakból.
Döbbenetes nyugdíjugrás - már napi egy kávé áráért
| Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel! |
Ráadásul keveseknek van elegendő összegyűjtött tőkéje megfelelő szintű járadék vásárlására, illetve sokan félnek attól, hogy korai haláluk esetén "elvész" a járadékvásárlásra fordított tőkéjük nagy része. A helyzetet a lakosság ismerethiánya csak tovább súlyosbítja. A Felügyelet várakozása szerint a járadékbiztosítási állomány akkor növekedhet meg jelentősebb mértékben, amikor a pénztártagok jelentős része éri el a nyugdíjkorhatárt, illetve amikor már a magánnyugdíjpénztárakból nyugdíjba menőknek kötelező lesz járadékot vásárolniuk. Ekkor a járadékbiztosításról, illetve annak előnyeiről várhatóan több információ áll majd az ügyfelek rendelkezésére - állapítja meg a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyelete.
Mire elég a nyugdíj? Már előre félünk
Érkeznek az emelt összegű nyugdíjak
Apróságokkal is rengeteget javíthat pénzügyein
Még mindig városi legenda a nyugdíjszámítás
Későn kapcsolunk, mi lesz velünk 60 fölött
Múlófélben a nyugdíjazási láz
Privátbankár
A következő bő egy évtizedben több mint hatszázezer ember válik jogosulttá önkéntes vagy magánnyugdíjpénztári megtakarításaiból életjáradékot vásárolni.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak.

