Jó a munkáltatónak és a dolgozónak – ezért éri meg cafeteriát adni

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Privátbankár: Miként alakult át a cafeteria, bérek kívüli juttatások rendszere az elmúlt években Magyarországon?

Dr. Lukács Marianna: Amíg tíz évvel ezelőtt a cafeteriáról legjobb esetben egy azonosíthatatlan nemzetiségű kávézó jutott egy átlagembernek eszébe, addig ma már minden munkavállaló tudja, hogy ha a cégtől jár cafeteria, az több költhető guruló forintot jelent. Beszédes, hogy ma Magyarországon minden második munkavállaló részesül legalább egy cafeteriás juttatásban, mint például az Erzsébet-utalvány vagy az egészségpénztári kártya.

PB: Miért jó a munkáltatónak, miért jó a munkavállalónak?

Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője.

LM: A cafeteria vitathatatlan előnye, hogy az adott céges kereten belül valóban a munkavállalókra egyedileg testre szabva adhatóak az egyes elemek.  Ugyanakkor a cafeteriás szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan nőtt a béren kívüli juttatások kedveltsége is, különösen a cafeteriakártyák megjelenésével. Ebben igazi áttörést a multipayes cafeteria kártya 2010. évi bevezetése hozott. Addig a cafeteria keretében nyújtható juttatásokat a munkáltatóknak külön kellett kezelniük, és a felhasználók számára sem volt egyszerű a használatuk. Ezen a helyzeten változtat a forradalmian új Multi-Pay^® rendszer, hiszen segítségével elég egyetlen kártyát zsebre vágni ahhoz, hogy a cafeteria szinte minden eleme rendelkezésre álljon.

PB: Melyek a legjellemzőbb, legnépszerűbb juttatási formák?

LM: A multipayes TOP3 favorit az állami szabályozás miatt egyelőre még külön kártyán futó Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya, valamint az azonnali költhetőséget biztosító egészségpénztár. Ami viszont csak a mi társaságunkra jellemző, a saját céges termék egyre növekvő aránya. Ez egy olyan különleges juttatási forma, amikor a cég dolgozóinak olyan cafeteria terhére feltölthető kártyát ad, amit csak a saját boltokban lehet elkölteni, ezzel két legyet üt egy csapásra: adót spórol a befizetésekkel és növeli saját kereskedelmi forgalmát.

PB: Hogyan adjunk okosan cafeteriát?

LM: Érdemes megfontolni a minimálbér-emeléséből származó magasabb keretösszegek kihasználását még akkor is, ha túllépjük a 200 ezer forintot. Igaz, a plafonösszeg feletti rész után 49,98 százalékos közterhet kell fizetni, de még ebben az esetben is több marad a dolgozó zsebében, mintha a munkáltató ugyanakkora bruttó összegből bért fizetne.

PB: A munkavállaló mire figyeljen, amikor cafeteriát választ?

LM: Mielőtt kitöltjük a cafeteria-nyilatkozatot, gondoljuk végig, hogy egy átlagos hónapban mire és mennyit költünk a fizetésünkből és ennek függvényében döntsünk a juttatásokról. Szinte nincs olyan mindennapi kiadásunk, amelyet ne lehetne a bérnél kedvezőbben adózó cafeteriából fedezni!

PB: Hány helyen lehet az országban cafeteria kártyával fizetni?

LM: Nemcsak a fizetendő közteher csökken 2016-ban, hanem a bérnél kedvezőbben adózó juttatások költhetősége is bővül, hiszen egyre több elfogadóhelyen fizethetünk a cafeteria kártyával. A fejlődésnek köszönhetően országszerte összesen 13 ezer üzletben költhetünk a Multi-Pay^® kártyáról, amivel mára valóban a bér alternatívájává váltak a cafeteria juttatások.

Ma már a gyógyszertárak mellett a partnereink között tudhatjuk a legnagyobb hipermarketeket, drogériahálózatokat, sportboltokat, sőt a tavalyi évben az OMV benzinkutak is lehetővé tették, hogy a tankolásért Multi-Pay^® kártyával fizessünk országszerte.

PB: Benzinpénzt adni a céges cafeteria terhére?

LM: Igen, a munkáltató az egyes meghatározott juttatás kategórián belül támogathatja munkavállalója üzemanyag-vásárlását szabályzatban meghatározott módon. Az értékhatár nélkül adható béren kívüli juttatás adóterhe 49,98 százalék. Ha utánaszámolunk, kiderül, a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt megéri, ha például az idei béremelésre szánt összegről a felek cafeteriában állapodnak meg.

PB: Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

LM: Például egy nettó 30 ezer forintos béremelés a cégnek 57 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 994 forintba kerül. Vagyis a munkáltató könnyebben fog tudni kigazdálkodni egy nagyobb összegű béremelést, a munkavállaló pedig éppúgy költhet Multi-Pay^® kártyával, mint bankkártyával.

De annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé tegyük. A törvényes keretet meghaladó műszakpótlékot, vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik.

PB: Milyen változásokat hozott a rendszerben az idei év?

LM: 2016-ban nincs jelentős változás a cafeteria rendszerben, vagyis az idei nyilatkoztatások a jól ismert rendszerben zajlanak. Ugyanakkor az SZJA 1 százalékos csökkentésének és a változatlan adóalapnak köszönhetően a kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra, a normál adózású juttatások után fizetendő közteher pedig 49,98 százalékra csökken. Ráadásul emelkedik a kártyára havonta feltölthető összeg is egyes, a minimálbérhez kötött zsebek esetében. Január 1-től a minimálbér bruttó 111 ezer forintra nőtt, ami a multipayes alszámlák közül érinti a kedvezményes adózású iskolakezdési támogatást és az egészségpénztári tagdíj-kiegészítést, ezen felül a nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést is. Ám 34,51 százalékos adózással továbbra is összesen legfeljebb 200 ezer forint adható, mivel a béren kívüli juttatásokra vonatkozó plafonösszeg nem változott.