Számlás albérletnek nevezzük az olyan kiadó ingatlant, amelynek a tulajdonosa adózik, és ezért – ahogy a név is jelzi – számlát is tud adni a bérlőnek a bérlés költségeiről. Ez több előnnyel is járhat a bérlőnek. Az egyik egyértelműen a megbízható, minőségi, átlátható bérbeadói szolgáltatás, ami ehhez társul, de ezen kívül olyan előnye is van, amiről kevesebben tudnak. Ez pedig a lakhatási támogatás igénylése.

A lakhatási támogatás tulajdonképpen abban segít, hogy kifizethetőbb legyen a bérlők számára egy számlaképes albérlet költsége, és, hogy egyúttal a munkába járás terhe is csökkenjen. A támogatás ugyanis az olyan potenciális bérlőket segíti ki, akiknek költözniük kellett az új munkahelyük miatt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ez nem csak a munkavállalóknak segít, hanem a munkaadóknak is, ugyanis sokkal könnyebb úgy munkaerőt toborozni más helyekről, ha létezik olyan támogatás, amely a távolabbi alkalmazottaknak is tud kedvezni.

Ami viszont rendkívül fontos ebben a témában, – és nem egy bérlő járt már rosszul emiatt – az az, hogy csak és kizárólag számlás albérletre lehet igényelni a lakhatási támogatást. Úgyhogy, ha Budapesten netán olyan albérletet nézne ki valaki, ahol a tulajdonos nem tud számlát adni, akkor esély sincs arra, hogy megkapja az illető a támogatást, mivel már az alapfeltételnek nem tudott megfelelni. Sajnos olyan eset is előfordult már, ahol az ingatlan tulajdonosa a megállapodásnál ígért számlát, végül pedig mégsem tett eleget a bérlő igényének, mert bonyolult külön kérésnek számított, ami miatt „több órás sort” ki kellett volna várni a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál. A Professional Premium Property Zrt-nél például kizárólag számlás albérleteket lehet találni, így még véletlenül sem fordulhatnak elő ilyen „félreértések”.

A lakhatási támogatás feltételrendszeréről oldalakat lehetne írni, de alapvetően olyan álláskereső részesülhet benne, aki:

1. Minimum 1 hónapja álláskeresőként van nyilván tartva, és a támogatási kérelmet még a foglalkoztatás megkezdése előtt nyújtotta be.
2. Olyan munkaviszonyt létesít, ami legalább hat hónapos időtartamra szól, és emellett minimum heti 20 órát fed le. Az újonnan létrejött munkaviszonynál az is fontos, hogy a munkavégzés helyszíne és az állandó lakóhely között legalább 60 km-es távolság legyen.
3. A munkavégzés helyén, illetve a munkavégzés helyszínétől számított 60 km-es távolságon belül nem rendelkezik már olyan ingatlannal, ahol lakhatna a munkavállaló.
4. Más munkaadónál jön létre a munkaviszonya, mint akinél utoljára munkaviszonyban állt, tehát munkahelyet vált.
5. A lakhatását vagy a munkavégzés helyén, vagy a 3-as pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen, bérleti jogviszony létesítésével tervezi megoldani. Ehhez feltétlenül számlás albérletet kell keresnie.
6. Végül pedig arra is figyelni kell, hogy a kérelem időpontjában az álláskereső más jogcímen nem részesül közüzemi vagy lakhatási támogatásban.

A lakhatási támogatás igénylésének és az annak való megfelelésnek érdemes még tovább olvasni vagy a Munkaügyi Hivatalnál érdeklődni, hogy mindig a legaktuálisabb információk alapján tudjon tájékozódni. 2019 január 1. óta például már megszűnt az adómentességük, tehát ugyanúgy adóköteles a lakhatási támogatás, mint a bérjövedelem.