A közelmúltban több olyan hír is megjelent a sajtóban, ami szerint néhány országban középtávú célként fogalmazták meg a készpénzmentes társadalom elérését. Kajdi László és Varga Lóránt, a jegybank szakértői kétrészes cikksorozatban foglalkoznak a témával - az első részt szemlézzük a Privátbankár.hu-n.
Dánia és Izrael is szabadulna a készpénztől
Az elmúlt egy évben Dániában és Izraelben tűzték ki célul kormányzati szinten, hogy valamilyen szinten készpénzmentesítik a pénzforgalmat. Dánia már jelenleg is fejlett pénzforgalmi rendszerrel rendelkezik, egy 2014-es felmérés szerint az összes tranzakciónak kevesebb mint 30 százaléka bonyolódik készpénzben az országban már most is.
Izrael problémája hasonlít a magyarra: egy háromlépcsős tervet dolgoztak ki a „készpénzmentes” (valójában korlátozott készpénzhasználattal jellemezhető) társadalom elérésére, melytől a feketegazdaság visszaszorulását és az adómorál javulását várják. Becslések szerint az izraeli GDP 20%-át teszi ki a feketegazdaság teljesítménye, ami mintegy 14 milliárd dolláros adóhiányt okoz, ennek visszaszorítása érdekében maximálnák a vállalati és lakossági készpénzes vagy csekkes tranzakciók értékét. Az előírások megsértése bűncselekménynek minősülne és bírságot vonna maga után; a korlátozások mellett minden pénzforgalmi szolgáltató köteles lenne betéti kártyát biztosítani a fizetési számlák mellé.
A svédeknél még a pap és a hajléktalan is elfogad kártyát
Svédországban ugyan nincs kifejezett kormányzati célkitűzés a készpénzmentes társadalom elérésére, azonban az elektronikus tranzakciók rendkívül magas aránya miatt több elemző is úgy véli, hogy ebben az országban lehetséges legelőször a teljes készpénzmentesítés elérése. Nem lehet készpénzzel fizetni a tömegközlekedésért, számos boltban csak kártyát fogadnak el, sőt néhány bank is beszüntette a lakossági készpénzkiadást. De van olyan svéd kisváros, ahol a templomba is kártyaolvasót helyezett a lelkipásztor az adományok fogadására. A készpénzmentesítés kiterjed az élet minden területére, Stockholmban például a hajléktalanokat is ellátták kártyaolvasókkal, hogy a helyi hajléktalan újságot ilyen módon is tudják árusítani.
A magyaroknak egyre több a készpénze - és nem fizetésre használjuk
Magyarországon az elmúlt közel 5 évben szinte folyamatosan nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya.
|
| Forrás: MNB |
A készpénzkeresletet három fő tényező határozza meg: a tranzakciós célú pénzkereslet, a megtakarítási célú pénzkereslet, valamint a feketegazdaság készpénzigénye. A forgalomban lévő készpénz mennyiségére ezek alapján befolyásoló erőként hathat a forintárfolyam vagy a kamatszint változása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása, de olyan szabályozási intézkedések is, mint a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetővé tétele a lakosság számára.
A készpénzállomány növekedése mindazonáltal a felmérések szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy többet is fizetünk készpénzzel: a jegybank felmérése szerint kismértékben csökkent a készpénzes tranzakciók darabszámának és összértékének részaránya az összes fizetési módon belül. Az MNB által gyűjtött pénzforgalmi statisztikák is azt mutatják, hogy folyamatosan nő az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma és értéke.
Mi a baj a készpénzzel?
Az állam szempontjából a legfőbb probléma, hogy a készpénz elősegíti a feketegazdaság működését, nehezíti a pénzmosás elleni küzdelmet és megkönnyíti az adóelkerülést. A készpénzhasználat ugyanakkor számottevő társadalmi költséggel is jár, az MNB legutóbbi felmérése szerint egy korszerűbb, az elektronikus fizetési módokat nagyobb arányban használó fizetési rendszerrel évente több mint 100 milliárd forintos költségmegtakarítás lenne elérhető össztársadalmi szinten - írják a jegybank szakértői a tanulmány első részében.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
