Németországban nekiállnak a tervek készítésére arra az időszakra, amikor a jelenleginél is sokkal rosszabb lesz a demográfiai helyzet. Ez számunkra sok szempontból érdekes, például azért, mert a két országban a termékenység, a gyerekszám nagyon hasonló egymáshoz.
Eközben azonban Németországban pozitív, nálunk negatív a ki– és bevándorlás hatása. Ijesztő látni, hogy még egy olyan országban is, ahol a bevándorlás erős, a jólét szintje, a gazdaság ereje pedig sokkal magasabb, milyen problémák előtt állnak.
Ma annak apropóján ír a német sajtó a nyugdíjakról, hogy megkezdte munkáját az új koalíciós kormány által felállított tíztagú nyugdíjbizottság.
Fixáltak néhány fontos számot
Rövid távra nincs sok dolga, mert hónapokkal ezelőtt megegyeztek a koalíciós szerződésben, hogy 2025-ig a főbb paramétereket, mint a nyugdíjak szintjét (a bér legalább 48 százaléka) és a befizetett járulékok arányát a munkabérhez képest (maximum 20 százalék) egy bizonyos szinten tartják.
De utána jön az igazi problémacsomag, mert körülbelül épp akkortól erősen romlik majd a demográfiai helyzet. Ezért az a terv, hogy a bizottság két év alatt megalkotja a német nyugdíjrendszer jövőjét.
A biztosítók műve?
Ha a jelenlegi szabályok alapján menne tovább minden, akkor 2025 és 2045 között a nyugdíjak a német bérek 42,4 százalékára csökkennének, annak ellenére, hogy a járulékokat közben 23,6 százalékra emelnék – írta a Der Spiegel Online a Prognos-Institut kutatóintézetre hivatkozva.
Azt ők maguk is hozzáteszik, hogy a kutatás a német biztosítók szövetségének megbízásából készült. A biztosítók pedig abban érdekeltek, hogy a helyzet minél sötétebb legyen, mert akkor többen kötnek náluk nyugdíj-biztosítást.
Többen többet fizettek be
Ám egy másik, 2016-ban a Der Spiegel megbízásából készített felmérés még komorabb képet festett. Hasonló eredményekre jutottak a német kormány felmérései is 2015-ben és 2017-ben.
A prognózisok tehát most valamivel még pozitívabbak is, aminek az az oka, hogy a német munkaerő-piac fellendült, több ember talált munkát az utóbbi években, és a bérek is magasabbak. Tehát többen több járulékot fizettek be.
69 éves korig kéne dolgozni
Más tényezők, mint a koalíció által elhatározott anyasági nyugdíjkiegészítés vagy a szegénységcsökkentő alapnyugdíj rontják a képet. Ezekkel nem áll szemben járulékfizetés, az állam meg nem akar adóbevételekből kiegészítést fizetni, így csak jogszabály-változással lehet valahogy megoldani a helyzetet.
A Die Welt által megszólaltatott szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb, fokozatosan bevezessék a 69 éves nyugdíj-korhatárt. Annak ellenére, hogy a szociáldemokrata SPD ezt sem szeretné.
Valamit fel kell majd adni
A nyugdíjkorhatár fokozatos emelését 67 évre már korábban elhatározták, ez 2029-ig valósul meg. Egy javaslat szerint ezt utána is folytatni kellene, és a 2040-es évek végére el kéne érni a 69 éves határt. Ám ezt a gondolatot a német lakosság nagy része erősen utálja, nem biztos, hogy politikailag keresztül lehet majd vinni.
A korhatár, a járulék és a nyugdíjak összegének hármasából valamit fel kell adni majd. Vagy állami befizetésre lesz szükség adóbevételekből. Egy ötödik javaslat, hogy az állam vásároljon befektetéseket, részvényeket, hasonlóan a norvég nyugdíjalaphoz, és annak hozamából jusson bevételekhez.
(Erről a problémakörről írtunk korábban itt»»»» és itt»»»» is.)
|
Német születés, magyar születés Az úgynevezett termékenységi ráta – az egy szülőképes korú nőre jutó szülések átlagos száma – az EU-ban 2016-ban 1,6 volt, Németországban szintén. Ez fokozatos javulás a 2009-es, mélypontnak látszó német 1,36-hoz képest. A magyar adat 2016-ban 1,53, a 2010-es gödörben csak 1,25 volt. A népesség szinten tartásához is körülbelül 2,1-es értékre lenne szükség, tehát átlagosan valamivel több gyerekre, mint 2. |
Baj van a magyar szabályozással. 
