Ez már nem az a világ, ami 30 éve volt
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: 30 évvel ezelőtt meglehetősen konzervatív termékek jellemezték a pénzügyeiket: nemzeti piacok és szokások, nemzeti intézmények alkották a pénzügyi rendszert. Mostanra azonban nagyot változott a pénzügyi világ, egyre összetettebb és egyre gyorsabban változó lett - ezért újfajta, dinamikus és védekezőbb jellegű pénzügyi kultúrára van szükség. Ez nem csak a fogyasztókra, hanem a vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi kultúrára is igaz.
A cégeknek élet-halál kérdés
Ha a fogyasztók, a családok értik és ismerik a pénzügyi termékeket, és jó döntéseket hoznak, az a nemzetgazdaság szintjén is meglátszódik. Ha viszont ez a műveltség nem elég jó, az a pénzügyi szektornak is kárt okoz, zavarja a működését, társadalmi kárt okoz. A vállalkozásoknál pedig a pénzügyek megfelelő ismerete gyakorlatilag élet-halál kérdés.
A fejlesztés, a tevékenység tőkeigényes , gondoskodni kell a megfelelő finanszírozásról, de ugyanúgy fontos, hogy ismerjék és használják a megfelelő biztosításokat is – mondta Balogh László.
Beszéljünk egy nyelvet a pénzügyi szektorral!
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: a pénzügyi műveltség erősítése össztársadalmi érdek. Ez ugyanis önvédelmi eszköz a fogyasztóvédelemben, valamint segíti a családok és vállalatok racionális gazdálkodását. Emellett ha a pénzügyi szektor és az ügyfelek egy nyelvet beszélnek, az segít új. értelmes termékek értékesítésében, a kockázatok megértésében, megértetésében. Kevesebb lesz a meg nem értésből fakadó félreértékesítés – ahogy a szándékos félrevezetésnek is kisebb az esélye.
Az ismeretek bővítése a makroszintű növekedéshez is hozzájárul, komoly nemzetgazdasági előnyökkel jár – magyarán win-win helyzetet teremt az állam, a piaci szereplők és a fogyasztók együttműködése, mondta a helyettes államtitkár.
2015 tavaszán az NGM és az EMMI ennek érdekében indította a Számoljunk a jövővel! akciót. Négy nagyvárosban tanárokkal, oktatási szakemberekkel szakmai megbeszéléseket, műhelymunkát folytattak. 250 tanár vett rész és osztotta meg a tapasztalatait a témában, Varga Mihály pedig a Pénz7 program keretében középiskolai osztályoknak is tartott oktatást.
Javaslatok rövid- és hosszú távra
Balogh László beszélt egy uniós felmérésről, amely a diákok körében készült: sokaknak van ragyogó üzleti ötlete, ám a hiányos pénzügyi ismeretek miatt nem mernének belevágni egy vállalkozás elindításába. Szükség van tehát a vállalkozói ismeretek, a vállalkozói szemlélet erősítése mellett a pénzügyi oktatás fejlesztésére is.
A 2015-2016-os tanévben a Nemzeti Alaptanterv keretei között a pénzügyi és vállalkozói ismeretek oktatásához ingyenes pedagógus-továbbképzésre, megfelelő tanári felkészítő anyagokra és a vállalkozói szektor részvételére van szükség, egy vállalkozói önkéntes adatbázis létrehozásával. Balogh László kiemelte a tanórán kívüli tevékenységek támogatásának fontosságát is.
Középtávon megfontolandó, hogy kötelező tantárgyként oktassák a pénzügyi kultúrát, és fejlesszék a pedagógusképzést. Hosszú távon pedig a pénzügyi ismereteket szerves részévé kell tenni az oktatási rendszernek.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
