A hatéves bérmegállapodás alapján idén július elsejétől tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke - az erről szóló törvényjavaslatot Varga Mihály a héten nyújtotta be a parlamentnek. Az adó mértéke 19,5 százalék után 17,5 százalék lesz. Ez azonban nem az utolsó adócsökkentés lesz, ha a reálkeresetek alakulása megfelelő lesz a következő időszakban is, akkor további 2 százalékponttal mérséklődhet a közteher mértéke. Márpedig a jövő évi költségvetés egyik fejezeti melléklete szerint a feltételek adottak lesznek, így 2020-ban további csökkentés jöhet.
Ennek dátumát a kormány a Nyugdíjbiztosítási Alapról szóló költségvetési mellékletben jegyezte le. Az Alap bevételeit ugyanis a nyugdíjjárulék, költségvetési hozzájárulás és egyéb források mellett a szociális hozzájárulási adóból érkező bevételek teszik ki, így a szochó mértéke nagyban befolyásolja a várható bevétetelt. (A nyugdíjjárulék és a szochó az alap bevételeinek 97,8 százalékát teszik ki.)
"A foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-től 15,5 százalékra csökkenhet" - olvasható a dokumentumban.
Vagyis az idei júliusi szochó-csökkentés után több mint egy évet kell várnia a munkáltatóknak a következő könnyítésre. Igaz, ha minden adott lesz és 2020 októberétől mérséklődik tovább az adó, akkor így is rövidebb idő telik el két csökkentés között, mint a mostani esetében. Legutóbb ugyanis 2018. januárjában változott a szochó mértéke, akkor akkor csökkent a jelenlegi 19,5 százalékra és ilyen teher mellett adóztak a cégek egészen 1,5 éven keresztül.
Az adócsökkentés kormány által prognosztizált következő időpontja egyébként egybe esik a Magyar Nemzeti Bank számításaival is. Legutóbbi, márciusban kiadott inflációs jelentésükben úgy fogalmaztak, legközelebb 2020 utolsó negyedévében valósulhat meg a következő csökkentés.
Így a munkát terhelő adóék mértéke a jelenlegi 45 százalékról 43,1 százalékra mérséklődhet 2020. októberére - minden más adó és járulék változatlansága mellett. Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (vagyis bruttó bér + munkáltatói terhek) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában.
Maradhat a lendületes béremelkedés
A szochó jövő évre tervezett csökkentése arra enged következtetni, hogy 2020-ban is marad a lendületes bérnövekedési ütem, ami mellé olyan infláció társul, ami biztosítja, hogy a reálkeresetek minimum 6 százalékkal növekedjenek.
A kormány munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel kötött megállapodásában rögzítette ugyanis az adócsökkentés feltételét, amit némiképp nyakatekerten sikerült megfogalmazni. Eszerint
az adó "minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018 első negyedévéhez képest".
Ez alapján az előttünk álló júliusi csökkentést az idei első negyedéves bérváltozás alapozta meg, mivel itt a 11 százalékos bérnövekedés és 3,2 százalékos infláció eredményeként 7,8 százalékkal emelkedett a reálkereset. A csökkentés pedig a fentiek értelmében a harmadik negyedév első napjától léphet életbe, vagyis július elsejétől.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
