<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az e-kereskedelem veszélyeire is figyelmeztet az Állami Számvevőszék.

Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. 2019-ről 2020-ra már 35 százalékos növekedés volt. Az online értékesítések jelentős növekedéséhez hozzájárultak a járvány következtében átalakuló fogyasztói szokások – bár ezen a téren visszarendeződés is megfigyelhető volt – mutatnak rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői legújabb elemzésükben.

Nagyon kell figyelni, hogy kinek, mikor és milyen személyes adatot adunk meg (fotó: depositphotos.com)Nagyon kell figyelni, hogy kinek, mikor és milyen személyes adatot adunk meg (fotó: depositphotos.com)

Számos, az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő, előremutató technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem minden tekintetben követték a fejlődés dinamikáját. A fogyasztók és az adataik védelmét biztosító szankciókat csak a nemzeti szabályozás keretében dolgozták ki. Ezért az ÁSZ elemzői felhívják a figyelmet: szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek felelős, adataik megfelelő védelmét is garantáló döntéseket hozzanak.

Az e-kereskedelem terén az elmúlt tíz év technológia fejlődése forradalmi változásokat hozott. Új területek, új szereplők és egyben új kockázatok jelennek meg a piacokon, új üzleti modellek alakítják át a vevő-eladó kapcsolatot, és tágítják a határait annak, hogy mit és hol lehet az online térben értékesíteni. Ma már másképp lépünk egymással kapcsolatba, másképpen tájékozódunk és másképpen vásárolunk.

Az Európai Unió és az egyes nemzetek a digitalizáció terén célokat határoztak meg, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához.

Az új szabályozások egyúttal bezárják a „kiskaput" a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének. A járvány hatásainak lassítása érdekében kereskedelmi és gazdasági korlátozásokat vezettek be, ilyen volt a kiskereskedelmi létesítmények (pl. üzlet, bolt, egyéb árusítóhely), vendéglátóipari egységek, nagy forgalmú közösségi terek bezárása is. Felértékelődött az online világ, mint információ szerző, ügyintézést lehetővé tevő és vásárlásokat biztosító platform.

A járvány idején az online vásárolt termékek közül a legkeresettebb cikkek a számítástechnikai eszközök, a ruházat és a szórakoztató elektronika volt, miközben nőtt az élelmiszervásárlás, barkács- és lakberendezési cikkek vásárlása is.

A vásárlási szokások járvány utáni alakulását vizsgáló felmérések azt mutatják, hogy a vásárlók fele ugyanannyit tervez offline vásárlással tölteni, mint az online megrendelésekkel. Az első, második és harmadik hullám enyhülése valamelyest visszarendeződést tett lehetővé a fizikai vásárlások irányába. A fiatalabbak, magasabb iskolai végzettségűek és magasabb jövedelemmel rendelkezők vásároltak leginkább az interneten, míg a nemek közötti megoszlás azonos volt.

Az online vásárlások elválaszthatatlan részét képezik a szállítmányozás és a csomagküldő szolgáltatások. Növekedett azoknak a száma, akik a futárszolgálattal történő kiszállítási módot választották és csökkent az üzletekben személyes, illetve a csomagpontokon történő átvételt preferálók aránya.

Az e-kereskedelem elterjedésével új, a vásárlók döntéseit befolyásolni szándékozó, gyakran megtévesztő online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, miközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A szankciókat csak a nemzeti szabályozás keretében dolgozták ki.

A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága. Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése. Azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben.

A megkérdezettek közel fele továbbra is úgy véli, ugyanannyi időt tölt majd a jövőben a személyes (fizikai) vásárlás során, mint az online térben. Leginkább az idősek és az alacsony keresetűek ragaszkodnak a személyes, boltban történő vásárláshoz, míg a magas jövedelműek és a 18-29 éves korosztály inkább az online vásárlást részesíti előnyben.

A bizonytalansági tényezők között említhető az eladó honlapján megadott és a leszállított termék közötti méretbeli, vagy minőségbeni különbség. Ez a ruházati termékek, vagy cipők esetében meghatározó, mivel jellegéből adódóan ez a vásárlási forma nem tud építeni a több érzékszerv által támogatott termék-kiválasztásra. Az online vásárlási formától visszatartó tényező lehet ezek mellett, hogy nehéz visszajuttatni a nem megfelelő terméket, illetve a vásárlás értékének visszatérítésével kapcsolatos utánajárás is gondot okoz.

A fizetési módok esetében is felmerülhetnek dilemmák, bizonytalansági tényezők, érdekkonfliktusok. Míg a vásárló az utánvételes fizetési módot helyezné előtérbe, addig az eladó főként az előre utalást preferálja. A fogyasztó bizonytalanságát okozhatja annak a kockázata, hogy a megrendelt terméket valóban megkapja-e, ezért csak a termék átvételekor fizetné ki a terméket. Az előre utalás az eladó számára biztosíték, illetve a visszaküldést követően a visszatérítés idejéig eltelt időszakban számára felhasználható anyagi forrásként jelentkezhet.
 

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Itt a feketeleves: százezreknek jöhet szigorítás a lakáshiteleknél
Mester Nándor | 2022. május 24. 05:25
Újabb európai figyelmeztetés érkezhet az MNB-nek az erősödő kockázatok nyomán. Módosulhat több mutató feltételrendszere a lakáshiteleknél, de a jegybank rövid távon nem érzi ennek szükségességét.
Személyes pénzügyek Kétszer is meggondolják a magyarok, mielőtt valami méregdrágát vásárolnak
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 13:18
A 25-54 év közötti lakosság közel fele tervez nagyobb összegű vásárlást a következő fél évben és jelentős többségük úgy gondolja, hogy ezeket a kiadásokat nagyon alaposan megfontolja.
Személyes pénzügyek Még egy rossz hír mára: drágulhatnak a bankszámlák is
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 11:53
A magas infláció az oka mindennek.
Személyes pénzügyek Már csak pár óra maradt bevallani a tavalyi évet
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 10:09
Május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni az adóhatóság által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg.
Személyes pénzügyek Így lehet kedvezőbb a lakáshitel törlesztése
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 09:47
A következő hónapokban számos újszerű banki akció segítheti a lakáshitelt felvenni akaró ügyfeleket abban, hogy az emelkedő kamatok ellenére is megtalálják az optimális finanszírozási lehetőséget. lyen lehet az eddig leginkább a vállalati beruházási hiteleknél ismert türelmi idős konstrukció. 
Személyes pénzügyek Ilyen infláció mellett háztartásonként 450 ezret bukhatunk - valutába és OTP-részvénybe menekül a lakosság
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 10:55
A 9-10 százalékosra várt infláció ellenére óriásit nőtt a magyarok készpénzállománya - igaz, sokan nem forintot, hanem valutát halmoztak fel a háború kitörésének hírére. Az állampapírok népszerűsége esik, sokan menekülnek OTP-részvénybe.
Személyes pénzügyek Egyre drágábbak a hitelek: megint kamatot emeltek a magyar bankok
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 10:18
Több bank is kamatemeléssel indította a hetet. Volt, ahol a jelzáloghitelek lettek drágábbak, míg máshol a szabad felhasználású személyi hitelek ügyleti kamata emelkedett. A Bank360.hu összefoglalta a fontosabb változásokat.
Személyes pénzügyek Nagyon pörögnek az online hitelek
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 10:28
A személyi hitelek közel negyedét például már így költjük, de a láthatáron már ott vannak a bonyolultabb tranzakciók is.
Személyes pénzügyek Csalók a fiatalok bankszámláit is célba vehetik
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 08:11
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a diákok képben legyenek a legfontosabb biztonsági teendőkkel. 
Személyes pénzügyek Áron alul kelt el a világ legnagyobb fehér gyémántja
Privátbankár.hu | 2022. május 12. 10:29
Potom 6,8 milliárd forintért kótyavetyélték el, pedig rekorddöntést vártak tőle.
hírlevél
Ingatlantájoló