Az International Personal Finance (IPF) a GfK kutató cég bevonásával az IPF leányvállalatok egyes országaiban mérte fel az elmúlt év lakossági hitelfelvételi szokásait, a pénzügyi helyzetet és az arról folyó kommunikációt, a megtakarítási formákat, valamint vizsgálta a jövőre vonatkozó hitelfelvételi kilátásokat, és az online szolgáltatások kihasználtságát. A kutatásban Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Mexikó vett részt.
Magyarországon a megkérdezettek 30 százaléka folyamodott hitelért az elmúlt 12 hónapban, azonban a teljes hitelösszeget csupán a válaszadók 20 százalékának folyósították a pénzintézetek. Lengyelországban igényeltek a legtöbben személyi kölcsönt, a megkérdezettek 37 százalékának a hitelintézet meg is adta az igényelt összeget. A felvett hitelek számát tekintve egész Európában hasonló a tendencia. A megkérdezett magyarok 77 százalékának csupán egy hitele van. A többi országban is hasonló helyzettől eltérést Mexikóban találni, ahol a lakosság közel egyharmada (29%) két hitelt vett fel az elmúlt évben.
Az itthoni, elmúlt évben hitelt felvevő megkérdezettek 65 százalékának nem okoz gondot a törlesztés, jelenleg is kényelmesen fizetik a részleteiket. Ezen hitelfelvevők 27 százalékának a havi jövedelmük tizedét sem éri el a hiteltörlesztésre költött összeg.
Eláruljuk, mennyi a hitelünk
A magyarok viszonylag nyíltan beszélnek a pénzügyeikről, a válaszadók 38 százaléka megosztja pénzügyi állapotát a rokonokkal. Ehhez képest a többi európai országban a pénzügy bizalmasabb témának számít, és átlagosan a válaszadók körülbelül 40 százaléka partnerével vagy élettársával osztja meg pénzügyeit.
A kutatás a megtakarítási formákra is kitért; kiderült, hogy a válaszadók hazánkban és a többi megkérdezett országban is leginkább bankszámlájukon tesznek félre. A magyarok 46 százaléka tartja bankban pénzét, míg minden harmadik megkérdezett (29%) a készpénz otthoni felhalmozását tekinti a legjobb megtakarítási módnak. Habár sokan ragaszkodnak a kézzel fogható bankóhoz, a pénzintézetek különböző online felületeit szívesen használják az ügyfelek. A magyarok kedvelik az online bankolást: a lakosság kétharmada (67%) gyakori oldallátogató.
Hazánkban a munkaerőpiaci trendekről is megkérdezték a lakosságot. Kiderült, hogy a piacot derűlátóan szemlélik a magyarok; tízből minden negyedik válaszadó (43%) úgy gondolja, az elmúlt egy évben javult a foglalkoztatási helyzet.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
