|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Egyre jobban állunk a bankkártyás fizetéssel Magyarországon, legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank Fizetési Rendszer jelentéséből. A jegybanki adatokból kiolvasható: folyamatosan nő itthon a bankkártyás fizetést lehetővé tevő üzletek aránya 2018-ban, míg a legnagyobb növekedést a bankkártyás fizetések mutatták, amelyek száma 25 százalékkal nőtt 2017-hez képest, a tranzakciók 86 százaléka pedig érintéses volt.
Mindez azt jelenti, hogy szeretünk kártyával fizetni, a kérdés csak az, mennyire ismerjük a buktatókat és tudjuk-e, hogy hogyan is lehet biztonságban a betéti vagy hitelkártya? A kérdés nem csak a külföldi nyaralások alkalmával aktuális, hiszen szinte mindig ott lapul a zsebünkben egy-két lapka. Egyszerre hordozunk adatbiztonsági kockázatot és pénzügyit is, nézzük hát, mire érdemes a leginkább odafigyelni
1. Adatbiztonság
Talán felesleges már olyan alapvető dolgokra felhívni a figyelmet, mint, hogy ne tartsuk a PIN-kódot közvetlenül a kártya mellett és ne is írjuk rá. Fizetéskor se adjuk ki a kártyát a kezünkből lehetőleg, és tartsuk magunknál a bank elérhetőségét, ha le kell tiltani a kártyát. Ha távolabbi pontra utazunk, érdemes azt jelezni az indulás előtt a bankunknak is, mivel a gyanúsnak tűnő tranzakciókat látva a pénzintézet dönthet úgy, hogy letiltja a kártyát. Ez igen rosszul sülhet el, ha éppen szükségünk lenne rá.
Nem kell egyből letiltanunk a kártyát, ha elvesztettük és még van esély rá, hogy előkerül. Erre a helyzetre a mobilbankok adják a legjobb megoldást, hiszen ma már a legtöbb pénzintézet applikációján keresztül szabályozhatjuk a kártyánkat, például időlegesen befagyaszthatjuk a használatát vagy a fizetési és készpénzfelvételi limiteket is beállíthatjuk nullára addig, amíg meg nem találjuk a kártyát. Az applikációkon keresztül akár extra védelmet is állíthatunk be, például a tranzakciónkénti biometrikus azonosítást a telefonon keresztül, ami az úgynevezett többszintű azonosítás, de erről majd később. Kérhetünk a mobilunkra SMS vagy push-értesítést is minden tranzakciót követően, így azonnal észrevehetjük, ha nem mi fizettünk a kártyával.
Ha már lopás, eltűnés: érdemes - főleg nyaralás alkalmával - készpénzt is magunknál tartani, hiszen nem mindenhol lehet bankkártyával fizetni, bajban leszünk, ha eltűnik a kártya és nincs nálunk pénz, és sajnos az is megeshet, hogy rendszerkimaradás miatt nem tudjuk használni a kártyánkat. A Bank360 szerint valamennyi készpénzt már itthon érdemes váltani, ha pedig nagyobb összeget viszünk magunkkal, még véletlenül se tartsuk az egész köteget egy helyen.
Kell egyébként tartanunk a bankkártyás visszaélésektől? A Bank360 által idézett jegybanki statisztikák szerint a teljes kártyaforgalomhoz képest elhanyagolható volt ezek száma 2018-ben itthon: kibocsátói oldalon 45 000, elfogadói oldalon kevesebb mint 6 400 esetről volt szó a tavalyi év első három negyedévében.
2. Anyagi kockázatok
És akkor ott vannak még az anyagi kockázatok: vegyünk fel pénzt ATM-ből külföldön? Ha igen, hogyan? Milyen lesz a banki konverzió? Tényleg ingyen használjuk a kártyát? Megannyi kérdés, amelyekre jó választ kapni, hiszen nagyon sok pénzt bukhatunk feleslegesen, ha nem figyelünk oda. Nézzük hát a legégetőbb kérdéseket:
ATM-használat: azt remélhetőleg már mindenki megtanulta, hogy hitelkártyával ne vegyünk fel készpénzt sehonnan, hiszen nagyon drága. Betéti kártyával itthon havonta kétszer 150 000 forintig díjmentes, de mi a helyzet külföldön? Szintén nem feltételnül olcsó mulatság idegen ATM-ből külföldön pénzt felvenni, de nagy a szórás a bankok között, hogy hol mennyit számítanak fel.
Nem csak készpénzfelvételnél, de kártyás vásárlásnál is fontos tényező, hogy milyen árfolyamon történik a váltás? A bankok jellemzően egyedi árfolyamot használnak, amely többe kerülhet nekünk, ha külföldön forint alapú kártyával fizetünk vagy veszünk fel pénzt. Sőt, vannak esetek, amikor kétszer történik váltás: ha például horvát kunában kell fizetnünk a forintos kártyánkkal, a bank a forintot előbb euróra, majd onnan kunára váltja. Mindenképpen tájékozódjunk tehát, hogy milyen árfolyamokat használ a bankunk, ezt az információt a pénzintézetek weboldalán gyorsan megtalálhatjuk.
A banki árfolyam sok esetben csak a kisebbik rossz: ATM-eket és bolti vásárlásoknál a POS-terminálokat üzemeltető cégek előszeretettel használják a dinamikus valutaváltást (DCC), amely - bátran mondhatjuk - az egyik legnagyobb lehúzás, ami turistát érhet. Ekkor a külföldi masina felkínálja nekünk, hogy a kártya devizájában (esetünkben forintban) vagy a helyiben (például euró) akarunk fizetni. Természetesen azt gondolnánk, hogy forinttal sokkal jobban járunk. Amikor ezt választjuk, a rendszer felkínál egy fordított árfolyamot, azaz hogy 1 forintért hány eurót kapunk. Ez a rengeteg nullával kezdődő számsor nem sokat mond az egyszeri vásárlónak, sajnos viszont az esetek elsöprő többségében nagyon rosszul járunk ezt az opciót választva, így érdemes mindenképp a helyi valutát választani. A módszer online vásárlásoknál is visszaköszön: az Amazon vagy a PayPal is DCC-t használ, ezt érdemes mindig kikapcsolni.
De ez csak az egyik, kártyásokat hátrányosan érintő negatív fejlemény. A másik, hogy egyre több ATM kezelési költséget számít fel a készpénzfelvételért, amely akár 3-5 eurós tétel is lehet minden egyes alkalommal. Ez költség tehát a banki költségeinken felül értendő díj.
Bár a kezelési költségtől nem véd, de külföldi utazások alkalmával érdemes használni az olyan fintech megoldásokat, mint a Revolut, a Transferwise vagy a Curve, amelyek a középárfolyamhoz nagyon közeli árfolyamon váltanak, a legtöbb esetben díjmentes szolgáltatáshoz járó kártyákat pedig modern applikációkból szabályozhatjuk.
Te felkészültél? Nagy változások lesznek szeptemberben
Szeptember 14-én válik hatályossá az uniós PSD2 szabályozás, amely nem csak a bolti, de az internetes bankkártyás vásárlások terén is hatalmas változást hoz, első sorban a biztonság terén.
Eddig nem kellett, de hamarosan az üzletekben akár már az 5 000 forint alatti érintéses fizetések után is kérhetnek PIN-kódot, ezzel ellenőrizve, hogy mi használjuk a kártyát vagy az eszközt, amellyel fizetünk. A PSD2 szerint ugyanis 5 tranzakció után, vagy a korábbi vásárlások összesített, legfeljebb 150 eurós értéke felett kötelezően meg kell adni a PIN-kódot. Ha viszont a kódot beütöttük bármikor, újraindul az 5 tranzakciós számláló.
A legfontosabb és legnagyobb változást jelentő kötelező biztonsági elem az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés lesz. Már nem lesz elég pusztán megadni a bankkártyánk adatait egy online vásárlásnál, bekerül egy újabb védvonal: egy külső eszközre is szükség lesz, például a mobilunkra. SMS-ben, mobilos értesítésben vagy mobilappon keresztül kapunk például egy kódot, amelyet a webshop oldalán kell beírni. Kód helyett biometrikusan is azonosíthatjuk magunkat, azaz ujjlenyomattal vagy írisszel.
És még nincs vége a kereskedésnek. 
