Emelkedett a megtakarítással rendelkezők száma a 30-59 évesek körében. A K&H Biztosító felmérése alapján az idei második negyedév végére 70 százalékra nőtt az arány a tavalyi év végi 63 százalékról, a megtakarítások átlagos összege 1,2 millió forint volt. A vállalat életbiztosításokért felelős vezetője elmondta: a megkérdezettek többsége szerint minimum havi 243 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni, és 100 ezer forintban jelölték meg azt az összeget havonta, amiből egy nyugdíjas már nem tudja fenntartani magát.

Kuruc Péter szerint a jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a megkérdezettek, 44 százalékuk gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz, míg a válaszadók 17 százaléka számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd. Ennek ellenére a válaszadók csaknem háromnegyede betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.

Nő a fogyasztás, kevesebb marad félretenni

A vizsgált időszakban 42 százalékról 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik általános céllal tesznek félre, ennek ellenére csökkent a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága: 2 éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten idős korra is gyűjt pénzt, a mostani felmérés során 29 százalék válaszolta, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Ezt a tendenciát a növekvő lakossági fogyasztás mellett az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl vonzóak a megtakarításokkal elérhető hozamok – tették hozzá.

A válaszadók csaknem egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, a válaszadók körében egy év alatt 57-ről 67 százalékra nőtt azok aránya, akiknek legfeljebb 1-3 hónapra elegendő megtakarítása van. Azon ügyfelek, akik azt mondták, rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 1,8 millió forintot tartanak ilyen céllal.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár?

A vizsgált korosztály körében egyöntetű a vélemény, hogy a jelenlegi 65 éves korhatár helyett a nyugdíjba-menetelük idejére 70 év körülire emelkedik a nyugdíjkorhatár. A megkérdezett férfiak 60, míg a nők 55 éves korban szeretnének nyugdíjba menni. A felmérés szerint az öngondolkodás fontosságával 85 százalék ért egyet, ennek ellenére 76 százalékuk szerint most másra kell költenie nyugdíj helyett a félretett pénzt. A megkérdezettek csaknem háromnegyede jobban hisz az öngondoskodásban, mint az államilag biztosított nyugdíjban, de mintegy 30 százalékuk úgy véli, hogy az állam valahogy majd gondoskodni fog a nyugdíjukról.