Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - olvasható egy friss kutatásban, melyről a Népszabadság számol be.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - ez a következtetés vonható le Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente kutatásaiból, amelynek során a nyugdíjbiztosító 1997-2006 közötti adatbázisában szereplők biztosítási jogviszonyának alakulását elemezték.
A minden eddiginél elgondolkodtatóbb eredményeket a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelenő tanulmányban teszi közzé a három kutató. Az ONYF központi elektronikus nyilvántartási rendszerének (KELEN) tíz évet felölelő adatait elemezve összesen hatmillió olyan embert találtak, aki 1997-2006 között legalább egy napot fizetett járulékot, és ezért szerepel az adatbázisban.
Ez alatt az egy évtized alatt természetesen cserélődtek a nyilvántartásban szereplők, volt, aki kilépett a munkapiacról, mások pedig beléptek a járulékfizetők sorába. "Beltagnak" azokat minősítették, akik a regisztrációban mindvégig szerepeltek, ez majdnem 3,7 millió embert jelent. Megnézve a demográfusok számításait, arra a következtetésre jutottak, hogy - az ebben az időszakban potenciálisan munkavállalói korban lévő 45 évjárat egészét figyelembe véve - csaknem 300 ezren voltak azok, akik semmilyen módon nem magyarázhatóan "hiányoztak" a regisztrációból. Ez azt jelenti, hogy az 1935 és 1979 között születettek több mint hat százaléka ez idő alatt egyetlen napig sem fizetett járulékot. Őket jelölték "kültagként" a szerzők.
Tízéves átlagban azt találták: alig 900 ezernyien vannak azok, akik ez időszak minden napján munkaviszonyban voltak, és 1,2 milliónyian tartoztak a szintén rendszeres járulékfizetők közé. A vizsgált lakosságnak tehát fele nem rendszeres járulékfizető, illetve teljesen kimarad a biztosítotti körből.
A vizsgált sokaság 30 százalékának a pályája volt stabilnak mondható. Szolgálati idő alapján a vizsgált népesség harmada nem "szedett össze" anynyi járulékfizetési időt, ami teljes életpályára kivetítve elegendő lenne a nyugdíjhoz - olvasható a Népszabadságban.
A nyugdíjjogosultság és az ellátás mértéke nemcsak a szolgálati időtől, hanem az elért keresettől is függ. A KELEN a járulékalapot tartja nyilván, és a tanulmány szerzői ezt tekintették "keresetnek". Ennek alapján a "törzsgárda" átlagkeresete mintegy 15 százalékkal maradt el a KSH által számítottól. Nyugdíj azonban csak az adózott bérből lesz. A kevésbé foglalkoztatottak kevesebbet is kerestek, ami éves szinten érthető, de náluk az egy napra jutó bér is jóval alacsonyabb volt, mint a stabil helyzetű - ugyanolyan munkakörben dolgozó - munkavállalóké. Ebből következően - állapítják meg a szerzők - igencsak elnagyoltak és tévesek azok a nyugdíj-előrejelzések, amelyek a KSH vagy az APEH adataiból kiindulva a "potyautasok" számának jelentős növekedését prognosztizálják, azokét, akik nagyon csekély járulék fejében tennének szert az időskori járadékra.
A négymilliós "törzsgárdából" az aktív életpálya negyedét adó szakaszban 1,3 milliónyian - időarányosan - nem szerezték meg a nyugdíjjogosultságot. Kétmilliónyian számíthatnak idős korukban olyan ellátásra, ami a nyomorszint feletti megélhetést teszi lehetővé.
Hétszázezerre tehető viszont azok száma tehát, akik - a mai szabályok szerint - megszerzik ugyan a jogosultságot, de a minimális nyugdíjnál (ez ma 28 500 forint) magasabbra aligha számíthatnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Black Friday akciók és a közelgő karácsonyi ajándékozás időszakában jelentősen nő a személyi kölcsönök és az áruhitelek iránti kereslet, ám az utóbbi időben az előbbi egyértelműen népszerűbb. A BiztosDöntés.hu összefoglalta a tudnivalókat a személyi kölcsönök és az áruhitelek közötti különbségekről.
Amikor bevezették a 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételt, az átlagnyugdíj még 118 ezer forint volt. Most több mint a kétszerese, ezért is időszerű a díjmentesen felvehető készpénz összeghatárát a kétszeresére emelni. Ezt azonban a parlamentnek is el kell fogadnia.
Megugrott a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák száma az elmúlt két évben. Az év vége további felfutást hozhat. Vannak, akik minden évben nyitnak egy új tbsz-t.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék legjobb technikumi és szakképző iskolai csapatai csatlakoztak az országos döntő mezőnyéhez a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőben.
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegyei és budapesti csapatoknak!
.jpg)
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna. .jpg)
.jpg)
A szolgáltatások nagyot drágultak. 
