Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - olvasható egy friss kutatásban, melyről a Népszabadság számol be.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - ez a következtetés vonható le Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente kutatásaiból, amelynek során a nyugdíjbiztosító 1997-2006 közötti adatbázisában szereplők biztosítási jogviszonyának alakulását elemezték.
A minden eddiginél elgondolkodtatóbb eredményeket a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelenő tanulmányban teszi közzé a három kutató. Az ONYF központi elektronikus nyilvántartási rendszerének (KELEN) tíz évet felölelő adatait elemezve összesen hatmillió olyan embert találtak, aki 1997-2006 között legalább egy napot fizetett járulékot, és ezért szerepel az adatbázisban.
Ez alatt az egy évtized alatt természetesen cserélődtek a nyilvántartásban szereplők, volt, aki kilépett a munkapiacról, mások pedig beléptek a járulékfizetők sorába. "Beltagnak" azokat minősítették, akik a regisztrációban mindvégig szerepeltek, ez majdnem 3,7 millió embert jelent. Megnézve a demográfusok számításait, arra a következtetésre jutottak, hogy - az ebben az időszakban potenciálisan munkavállalói korban lévő 45 évjárat egészét figyelembe véve - csaknem 300 ezren voltak azok, akik semmilyen módon nem magyarázhatóan "hiányoztak" a regisztrációból. Ez azt jelenti, hogy az 1935 és 1979 között születettek több mint hat százaléka ez idő alatt egyetlen napig sem fizetett járulékot. Őket jelölték "kültagként" a szerzők.
Tízéves átlagban azt találták: alig 900 ezernyien vannak azok, akik ez időszak minden napján munkaviszonyban voltak, és 1,2 milliónyian tartoztak a szintén rendszeres járulékfizetők közé. A vizsgált lakosságnak tehát fele nem rendszeres járulékfizető, illetve teljesen kimarad a biztosítotti körből.
A vizsgált sokaság 30 százalékának a pályája volt stabilnak mondható. Szolgálati idő alapján a vizsgált népesség harmada nem "szedett össze" anynyi járulékfizetési időt, ami teljes életpályára kivetítve elegendő lenne a nyugdíjhoz - olvasható a Népszabadságban.
A nyugdíjjogosultság és az ellátás mértéke nemcsak a szolgálati időtől, hanem az elért keresettől is függ. A KELEN a járulékalapot tartja nyilván, és a tanulmány szerzői ezt tekintették "keresetnek". Ennek alapján a "törzsgárda" átlagkeresete mintegy 15 százalékkal maradt el a KSH által számítottól. Nyugdíj azonban csak az adózott bérből lesz. A kevésbé foglalkoztatottak kevesebbet is kerestek, ami éves szinten érthető, de náluk az egy napra jutó bér is jóval alacsonyabb volt, mint a stabil helyzetű - ugyanolyan munkakörben dolgozó - munkavállalóké. Ebből következően - állapítják meg a szerzők - igencsak elnagyoltak és tévesek azok a nyugdíj-előrejelzések, amelyek a KSH vagy az APEH adataiból kiindulva a "potyautasok" számának jelentős növekedését prognosztizálják, azokét, akik nagyon csekély járulék fejében tennének szert az időskori járadékra.
A négymilliós "törzsgárdából" az aktív életpálya negyedét adó szakaszban 1,3 milliónyian - időarányosan - nem szerezték meg a nyugdíjjogosultságot. Kétmilliónyian számíthatnak idős korukban olyan ellátásra, ami a nyomorszint feletti megélhetést teszi lehetővé.
Hétszázezerre tehető viszont azok száma tehát, akik - a mai szabályok szerint - megszerzik ugyan a jogosultságot, de a minimális nyugdíjnál (ez ma 28 500 forint) magasabbra aligha számíthatnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Egy budapesti gimnazista csapat nyerte a Privátbankár.hu által szervezett Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! című versenyt; a top 4-be bejutottak a veresegyházi, a kőszegi és a szegedi diákok is.
Az egész világ árgus szemekkel figyeli, sikerül-e Magyar Péterék terve a vagyonadóval kapcsolatban. Sok sikertelen próbálkozás volt már a világban, de jól is meg lehet oldani a problémát.
A sokszor meghosszabbított kamatstop és a babavárósok számára meghosszabbított türelmi idő is lejár június végén. Mi vár az érintett családokra? Erről beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM hétfői adásában.
Amint arra számítani lehetett, júliustól már érvényesítik az infláció hatását a lakossági számláik díjainál a bankok, miután június végével lejár a díjemelésekkel kapcsolatban vállalt moratórium. A BiztosDöntés.hu adatai szerint csütörtökön három pénzintézet tette közzé az év közepétől hatályos kondíciókat: az emelés mértéke az OTP Banknál és az Ersténél 4,4 százalék környéki, viszont a CIB Bank a 2024-es inflációt is érvényesíti az új díjakban.
.jpg)
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna. .jpg)
.jpg)
Fordulóponthoz érkezett a háború. 
