Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - olvasható egy friss kutatásban, melyről a Népszabadság számol be.
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna, további hétszázezren pedig a bejelentett keresetük alapján nagyon alacsony járadékra számíthatnak majd - ez a következtetés vonható le Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente kutatásaiból, amelynek során a nyugdíjbiztosító 1997-2006 közötti adatbázisában szereplők biztosítási jogviszonyának alakulását elemezték.
A minden eddiginél elgondolkodtatóbb eredményeket a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelenő tanulmányban teszi közzé a három kutató. Az ONYF központi elektronikus nyilvántartási rendszerének (KELEN) tíz évet felölelő adatait elemezve összesen hatmillió olyan embert találtak, aki 1997-2006 között legalább egy napot fizetett járulékot, és ezért szerepel az adatbázisban.
Ez alatt az egy évtized alatt természetesen cserélődtek a nyilvántartásban szereplők, volt, aki kilépett a munkapiacról, mások pedig beléptek a járulékfizetők sorába. "Beltagnak" azokat minősítették, akik a regisztrációban mindvégig szerepeltek, ez majdnem 3,7 millió embert jelent. Megnézve a demográfusok számításait, arra a következtetésre jutottak, hogy - az ebben az időszakban potenciálisan munkavállalói korban lévő 45 évjárat egészét figyelembe véve - csaknem 300 ezren voltak azok, akik semmilyen módon nem magyarázhatóan "hiányoztak" a regisztrációból. Ez azt jelenti, hogy az 1935 és 1979 között születettek több mint hat százaléka ez idő alatt egyetlen napig sem fizetett járulékot. Őket jelölték "kültagként" a szerzők.
Tízéves átlagban azt találták: alig 900 ezernyien vannak azok, akik ez időszak minden napján munkaviszonyban voltak, és 1,2 milliónyian tartoztak a szintén rendszeres járulékfizetők közé. A vizsgált lakosságnak tehát fele nem rendszeres járulékfizető, illetve teljesen kimarad a biztosítotti körből.
A vizsgált sokaság 30 százalékának a pályája volt stabilnak mondható. Szolgálati idő alapján a vizsgált népesség harmada nem "szedett össze" anynyi járulékfizetési időt, ami teljes életpályára kivetítve elegendő lenne a nyugdíjhoz - olvasható a Népszabadságban.
A nyugdíjjogosultság és az ellátás mértéke nemcsak a szolgálati időtől, hanem az elért keresettől is függ. A KELEN a járulékalapot tartja nyilván, és a tanulmány szerzői ezt tekintették "keresetnek". Ennek alapján a "törzsgárda" átlagkeresete mintegy 15 százalékkal maradt el a KSH által számítottól. Nyugdíj azonban csak az adózott bérből lesz. A kevésbé foglalkoztatottak kevesebbet is kerestek, ami éves szinten érthető, de náluk az egy napra jutó bér is jóval alacsonyabb volt, mint a stabil helyzetű - ugyanolyan munkakörben dolgozó - munkavállalóké. Ebből következően - állapítják meg a szerzők - igencsak elnagyoltak és tévesek azok a nyugdíj-előrejelzések, amelyek a KSH vagy az APEH adataiból kiindulva a "potyautasok" számának jelentős növekedését prognosztizálják, azokét, akik nagyon csekély járulék fejében tennének szert az időskori járadékra.
A négymilliós "törzsgárdából" az aktív életpálya negyedét adó szakaszban 1,3 milliónyian - időarányosan - nem szerezték meg a nyugdíjjogosultságot. Kétmilliónyian számíthatnak idős korukban olyan ellátásra, ami a nyomorszint feletti megélhetést teszi lehetővé.
Hétszázezerre tehető viszont azok száma tehát, akik - a mai szabályok szerint - megszerzik ugyan a jogosultságot, de a minimális nyugdíjnál (ez ma 28 500 forint) magasabbra aligha számíthatnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Százezer fölé nőtt tavaly az egészségpénztárakba újonnan belépő tagok száma, ezzel a taglétszám már közelíti az 1,26 milliót. A tagdíjbevételek pedig már megközelítették a 100 milliárd forintot.
Idén januárban 84,33 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések szerződéses összege, ami 13,9 százalékkal múlta felül a 2025 azonos időszakában kihelyezett hitelösszeget – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ez alapján tehát biztatóan indult 2026, igaz, a januári kihelyezés ezúttal elmaradt a decemberitől, pedig jellemzően ennek a fordítottja szokott igaz lenni.
A K&H örök aktív pályázata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú élet valódi értéke nem csupán az évek számában, hanem azok jó életminőségű megélésében is rejlik.
.jpg)
Négymillió emberből 1,3 milliónyian tíz év alatt nem dolgoztak annyit, amennyi időarányosan a nyugdíjjogosultsághoz kellett volna. .jpg)
.jpg)
Besegített a külügy. 
